időjárás 25°C Emese, Sarolta 2022. július 5.
logo

Hatalmas balesetet szenvedett a magyar csapat a német autópályán + videó

Elszivárog a magyar szellemi tulajdon

Somogyi Orsolya
2021.03.01. 06:11
Elszivárog a magyar szellemi tulajdon

Támogatástól, adókedvezménytől, piacszerzéstől és tőkebefektetéstől esik el az a feltaláló, aki nem védeti le a fejlesztését. Pomázi Gyula, a március 1-jén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a Magyar Nemzetnek arról is beszélt: a figyelmetlenség milliárdos károkat, cégek, kutatók ellehetetlenülését eredményezheti. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szabadalmaztatási jogszabályai komoly versenyhátrányt jelentenek az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

– Egy nagy magyar alkoholforgalmazó vállalkozás szeretett volna belépni az egyik ázsiai piacra. Tökéletesen előkészített terméke, marketingkampánya, menetrendje, jól kitalált finanszírozása volt. Egy dologra nem figyelt, mégpedig arra, hogy valaki már levédette a márkanevet a célpiacon. Hatalmas küzdelem kezdődött azért, hogy ki lehessen vásárolni ezt a magánembert,

milliárdos veszteséget okozott a figyelmetlenség a magyar cégnek amellett, hogy hosszú időre eltolta az új piacra lépés lehetőségét

– vázolt fel egy tipikus történetet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, leszögezve: nem szabad több magyar vállalkozásnak csak azért hoppon maradnia a külföldre lépéskor, mert nem védette le a szellemi tulajdonát.

A védelem legyen az első lépés

Nehéz felmérni, hogy évente hány vállalkozásnál és milyen mértékű gazdasági kár keletkezik emiatt. – Mire tudatosul az, hogy ellopták, lemásolták és máshol levédették, addigra gyakran teljesen elvész az a piac, amit az eredeti feltaláló megszerezhetett volna, aki emiatt nem is feltétlenül a saját hibájának tudja be, hogy elorozták előle a sikert – jellemezte az elnök, mennyire mélyre hatolhat a probléma, majd újabb példát említett.

Pomázi Gyula: Nem szabad több magyar vállalkozásnak csak azért hoppon maradnia a külföldre lépéskor, mert nem védette le a szellemi tulajdonát
Fotó: Bach Máté

– A vállalkozók egy része a nemzetközi világkiállításokon való magyar részvételről azt a téves következtetést vonta le, hogy nem éri meg ebbe befektetni. A tapasztalatuk ugyanis az, hogy az innováció bemutatása után akár már néhány hónappal lemásolják a találmányát, amivel így más keres pénzt. Ebből persze nem az következik, hogy nem szabad kiállításra járni, hanem az, hogy először le kell védetni mindazt, amit kifejlesztettünk, mi találtunk ki. Ezután sok mindent tehet a feltaláló, amiből bevétele származhat: magán a terméken kívül például eladhatja vagy a licencet, vagy a gyártási, értékesítési jogot – mutatott rá Pomázi Gyula. Ennek kapcsán kiemelte azt is, hogy

ha a feltaláló kutatás-fejlesztési támogatást kap, adó-visszatérítéshez jut, és az eredményből mégis egy külföldi vállalkozás csinál pénzt, az nem térül meg nemzetgazdasági szinten sem.

Az elnök döbbenetesnek nevezte, hogy a magyar vállalkozói köztudatban mennyire nincs jelen az, hogy a szellemi tulajdonnak hatalmas értéke van, és azt meg kell védeni. A számokon nincs sok magyarázni való:

a csaknem félmillió hazai vállalkozásnak eddig mindössze alig három százaléka élt a szellemi tulajdonának a levédésével.

Ezt az elenyésző hányadot a hivatal már rövid távon legalább a duplájára szeretné növelni.

– A Magyarországon bejegyzett oltalmak száma azért is fontos mutató, mert jól illusztrálja a piaci képességeket, a befektetési vonzerőt, a technológiai érettséget. A hazai élelmiszeriparban például 11 termékvédjegy van, emellett több mint negyven minőséget tanúsító védjegy. Ausztriában ezzel szemben 33 ezer termékekhez tartozó védjegyet tartanak nyilván, mert a családi gazdaságok szintjén is aktívan, tudatosan védik a termékeiket, legyen az sajt vagy pékáru – említett egy másik jellemző helyzetet Pomázi Gyula.

Fejlődik a követelményrendszer

Az elnök szerint ugyanakkor már éledezni látszik a tudatosság itthon és európai uniós szinten is. Erre nagy szükség van, mert ha nem változik a szellemi tulajdont érintő hozzáállás, elhúz mellettünk az Egyesült Államok és Ázsia. – Megdöbbentő adat az is, hogy a száz amerikai vezető vállalkozás együtt nagyjából annyi oltalommal rendelkezik, mint az összes európai cég. Magyarország pedig az itteni átlagtól is elmaradt, ami azért is sajnálatos, mert jó ötleteink, kreatív kutatóink vannak – magyarázta az SZTNH elnöke.

„Ha nem változik a szellemi tulajdont érintő hozzáállás, elhúz mellettünk az Egyesült Államok és Ázsia”
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

Pozitív fejleményekről is beszámolt Pomázi Gyula az elmúlt évekre visszatekintve. Szerinte sikerült olyan innovációs közeget kialakítani Magyarországon, amelyre jól lehet építkezni, és segíti a tudatosságot. Ez jól látszik már az egészségiparban, hiszen a járványhelyzet miatt hatalmas társadalmi nyomás nehezedett a kutatókra, feltalálókra, cégekre, hogy az innováció minél hamarabb kézzelfoghatóvá váljon, hasznosuljon. Nemcsak az egyetemek, kutatóhelyek ismerik fel a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, hanem egyre inkább a vállalkozások is. A tudatosság növekedése a pandémia nyomán előállt gazdasági helyzetnek is erőteljesen köszönhető az elnök szerint, aki jó jelnek tartja, hogy egyre többen gondolják úgy: a gazdaság megerősödését az értéktöbblet előállításával lehet elérni. – Beszállítói struktúrák, kereslet-kínálati viszonyok borultak fel, alapanyag-ellátás bénult meg, ebben pedig csak a kreativitás, gazdasági paradigmákon túlmutató innováció segíthet – jelentette ki.

– Nem véletlen az sem, hogy a kutatás-fejlesztés-innovációs (KFI) pályázatok elbírálási szempontjai között egyre gyakrabban követelmény, hogy a pályázó a projektben létrehozandó innovációt védesse le. Jelenleg azon dolgozunk, hogy egyáltalán ne jelenhessen meg olyan hazai és uniós finanszírozású KFI-kiírás, amelyből ez a kitétel hiányzik. A hazai kockázatitőke-befektetők is ügyelnek már arra, hogy a céltársaságban létezik-e oltalom – beszélt az ösztönzésről Pomázi Gyula, de hozzátette:

még mindig jellemző, hogy egy-egy tendert, támogatást, kutatási projektet azért veszítenek el hazai vállalatok, mert nincsenek oltalmai vagy KFI-minősítése.

Az utóbbi dokumentumot szintén az SZTNH állítja ki, és ez adókedvezményre is jogosít.

Technológiai múzeummá válhatunk

– Itthon tehát van előremozdulás az innováció hasznosításának területén, ám

ha az Európai Unió nem eszmél föl három-öt éven belül, akkor végleg lemarad a versenytársaitól, technológiai múzeummá válik.

Az unió a járvány idején szembesült azzal, hogy az újdonsághoz kötődő oltalom kiadásának gyorsasága, metodikája milyen jellegű problémákkal jár. Például lemaradtunk az európai vakcina fejlesztésében, hiszen az amerikaiak, az oroszok vagy a kínaiak hamarabb tudtak reagálni ezen a téren. Ennek részben az az oka, hogy az uniós magán- és versenyjogi rendszer túlságosan hosszú időt hagy arra, hogy összeálljon a hasznosításhoz szükséges dokumentáció. Az SZTNH-nál, igazodva a nemzetközi jogszabályokhoz, a szabadalom-engedélyezési eljárások átlagos átfutási ideje 21 és fél hónap, ami az egy évvel korábbi 25-höz képest már jelentős csökkenésnek számít. Ez a szám az Európai Szabadalmi Hivatalnál 22-23 hónap, és a tagállamok között is a gyorsabbak között vagyunk. Ugyanakkor az ilyen időtáv egy lélegeztetőgépnél nem értelmezhető (igaz, a bejelentéstől már védett a találmány, és gyorsítható is az eljárás). Ezt tudják az ázsiai országokban és az Egyesült Államokban, de Európa elkényelmesedett, pedig kemény és egyre kiélezettebb lesz a verseny – figyelmeztetett a hivatal elnöke.

125 év az innovációért

A ma jubiláló hivatal a 125 éves múltra erős alapként tekint, amire felépítheti az elengedhetetlen változtatásokat. Mivel a technológiai és az üzleti modellek változnak, az SZTNH is arra törekszik, hogy a szolgáltatásainak egy része csak digitálisan legyen elérhető: akár mobilalkalmazáson keresztül be lehessen jelenteni a védjegyet. A szakmának, a vállalkozásoknak és a magánembereknek is nyújt érdekességeket a hivatal az idei, jubileumi rendezvénysorozatán. A március 1-jén 10 órától tartandó, az SZTNH online felületein elérhető ünnepségen a Richter és a Pick képviselője is elmondja majd, mit jelent a vállalatoknál az, hogy védett legyen a termékük és annak neve, vagy hogy mennyit számítottak az oltalmak a piacon maradásnál.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.