A hetekre, hónapokra gazdátlanul hagyott nyaralók szeptember-októberben elsősorban egy-egy nagy esőtől, vihartól, netán vadállatok okozta sérülésektől vagy a betörések miatt szenvedhetnek kárt. Az október végén vagy novemberben időszerűvé váló téliesítést – víz elzárása, nyílászárók, spaletták szigetelése, zárása – követően viszont gyakran már a technikai problémák dominálnak a káresemények sorában. Gyakran ez utóbbiak helyreállítási költségei, akár csak azért is, mert a tulajdonos későn veszi észre a bajt, jelentős összegekre rúghatnak. A károkkal pedig a legtöbbször csak tavasszal vagy nyár elején szembesül a tulajdonos.
Ajánlatos időben cselekedni
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy időben érdemes biztosítást kötni az üresen hagyott ingatlanokra.
Már csak amiatt is célszerű mielőbb lépni, mert a biztosítók nem azonnal nyújtanak védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a rendelkezésükre
– hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Köztudott, hogy a nyaralók az állandóan lakott ingatlanokhoz képest magasabb kockázatoknak vannak kitéve. Nagyobb az esélye, hogy a tűz- és elemi károkat – például a tető sérülését vagy fa rádőlését – a tulajdonos nem azonnal észleli, ami komoly járulékos károkat eredményezhet. Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig rongálhatja az ingatlant, a kárösszeget ráadásul a nagyobb összegű vízszámla is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, a behatolók akár huzamosabb időre, téli szálláshelyként is használhatják az épületet.
Egyedi jellemzők, sajátos gyakorlat
A számba vehető magasabb kockázatok a nyaralók borsosabb biztosítási díjaiban is megmutatkoznak: egy siófoki száz négyzetméteres, átlagos paraméterű ingatlan éves biztosítási díja ötvenezer forint körül alakul jelenleg, állandó lakos híján azonban a biztosítók többsége 30–100 százalékos pótdíjat számol fel – adódik azonnal a példa az alkuszok praxiásból. Ráadásul időszakos használat esetén számos biztosító nem is szerződik az adott ingatlanra – mutat rá a legfontosabb tudnivalókra az FBAMSZ. Kiemelik a fontos tudnivalók közül azt is, hogy
az ingatlant általában akkor tekintik lakottnak a biztosítók, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen eltölt valaki.
Érdemes összevetni az ajánlatokat
– A szerződéskor azonban nem érdemes trükközni az olcsóbb biztosítás reményében, mert például a közműszámlákból nagyon hamar kiderül, ha az adott ingatlant ténylegesen nyaralóként használják. Ilyenkor a biztosító akár a teljes kártérítési összeget jogszerűen visszatarthatja – figyelmeztet Baksa Melinda. Az FBAMSZ elnökségi tagja szerint célszerű a biztosító kiválasztása során, akár alkusz segítségével, több ajánlatot is áttekinteni. A tapasztalatokból kiindulva az egyes biztosítói díjak között – a fedezeti körtől és limitektől függően – nem ritka, hogy három-négyszeres különbséget is tapasztal a szerződéskötés előtt álló ügyfél.
Mit hagyjunk ott és mit vigyünk haza?
Mindig érdemes végiggondolni, hogy mit és milyen értéken szeretnénk biztosítani a hétvégi házban, így elkerülhetjük a pluszköltségeket. A nyaralónak számító ingatlanokban tartott ingóságok értéke ugyanis általában jóval alacsonyabb, mint az állandó lakhelyieké. Az értékesebb műszaki cikkeket például mindenképpen ajánlott a szezon végén hazavinni, így télire nem marad a nyaralóban. De ne tartsunk ékszert, értékes festményt vagy drágakövet, úgynevezett értékőrző ingóságokat se a hétvégi házban. Az alulbiztosítottsággal azonban vigyázni kell, mert kár esetén arányosan fizet a biztosító, azaz ha például a fele sérül, akkor a biztosítási értéknek is a felét fogja csak fizetni.
Amiért nem fizetnek
A kárkockázat csökkentése érdekében a biztosítók a nyaralók kapcsán számos speciális előírást és korlátozást is alkalmaznak. Így például elvárják a minimális védelmi szintet, azaz a nyílászárók esetében elégséges védelemnek csakis a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. A minimális védelmi szint alatt az ingóságokra nem köteles kártérítést fizetni a biztosítótársaság. Vannak ugyanakkor olyan kiemelt értékek, amelyek nyaralóépületekben nem biztosíthatók. Ilyenek a műtárgyak, ékszerek, de külterületi ingatlan esetén az általános ingóságoknál is korlátozhatják a kártérítési limiteket. A biztosítótársaságok emellett elvárják az ügyféltől az úgynevezett kötelező gondosságot is.
