időjárás 1°C Pál 2022. January 25.
logo
Új kihívásokra figyelmeztetett a koreai jegybank gazdasági kutatóintézetének vezérigazgatója

Határozott lépésekre van szükség

Fellegi Tamás Péter
2021.11.29. 06:44 2021.11.29. 18:21
 Határozott lépésekre van szükség

– Amint az a Budapest Eurasia Forumon is elhangzott, a világnak a XXI. században esetlegesen új, előre nem látható kihívásokkal is meg kell birkóznia, mint például a mostani Covid-járvány – mondta a Magyar Nemzetnek Jang Szu Park, a koreai jegybank gazdasági kutatóintézetének vezérigazgatója. Jelezte: vitatott kérdés, hogy ebben a jegybankároknak mennyire kell vezető szerepet vállalniuk, és egyáltalán, mennyire képesek erre. – Én erre személyesen még nem tudok határozott választ adni, de egyvalami biztos: a jegybankoknak sokkal aktívabbnak, határozottabbnak kell lenniük, mint a korábbiakban – tette hozzá.

– Mennyire sikeres a tavaly indított koreai New Deal program?

– A koreai New Deal olyan átfogó nemzeti fejlesztési stratégia, amelynek a célja, hogy javítsa az ország gazdaságának a szerkezetét, és így növelje a versenyképességét a világban. A programnak két ága van: az egyik a gazdaság és a társadalom digitalizálását tűzi ki célul, a másik, a zöld program a környezet- és klímavédelmet helyezi előtérbe, fő célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés. A koreai kormány jelenleg komoly költségvetési összegekkel támogatja a gazdaságot, a tervek szerint 2025-ig. Egyidejűleg olyan lépéseket tesz, amelyek az érintett intézményeket a fenti célok megvalósítására ösztönzik, miközben a magántőke számára is vonzóvá teszi a kapcsolódó befektetéseket. Miután a koreai New Deal kezdeti fázisban lévő nagyszabású, hosszú távra szóló program, amely az egész gazdaság szerkezetének a megváltoztatását célozza, még korai lenne az eredményekről beszélni. Az viszont már látszik, hogy jó irányba haladunk, és ígéretes, hogy a gazdasági szereplők a korábban soha nem tapasztalt járványhelyzet hatására sokkal nyitottabbak lettek a változásra, könnyebben mozdulnak a digitalizált és zöldgazdaság céljai felé. A koreai New Deal programot a nemzetközi közösség is jól fogadta. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése szerint a program a járványt követő hatékony gazdasági kilábalást szolgálja, a Nemzetközi Valutaalap szerint pedig a kezdeményezés a gazdasági növekedés új motorjait indítja be és növeli a gazdasági szereplők rugalmas alkalmazkodási készségét. Kiemelték, hogy a piacra lépési korlátok megszüntetése, a verseny élénkítése és a munkaerőpiac rugalmasságának a növelése tovább javítja a koreai gazdaság növekedési lehetőségeit.

– A legtöbb fejlett ország most inflációval küzd. Hogyan kezeli a koreai jegybank monetáris politikája az inflációs nyomást?

– Miközben a koreai gazdaságban a termelési láncokban nem keletkeztek fennakadások, a külföldi hatások erősek, elsősorban az energiaárak emelkedése növelte az inflációs nyomást. Idén a havonta mért koreai infláció 0,95-os korrelációt mutatott más fejlett gazdaságok adataival, miközben a járvány előtt 0,3 és 0,7 közötti értéket mértek, vagyis sokkal kisebb volt a külső hatások szerepe. Ez azt okozta, hogy októberben 3,2 százalékra emelkedett az infláció, ami jóval meghaladja a kétszázalékos jegybanki célt. A helyzetet rontja, hogy bizonyos egyensúlytalanságok is kialakultak a járvány során a pénzügyi rendszerben. Szöulban és környékén negyven százalékkal növekedtek az ingatlanárak, nem kis részben ennek hatására a háztartások eladósodottsága gyorsan növekszik. A GDP-hez viszonyított lakossági adósságállomány a járvány előtti 92,7 százalékról 105,8 százalékra nőtt az idei második negyedévre. Ennek figyelembevételével kellett megkezdenünk a korábban sosem látott laza monetáris politika fokozatos kivezetését, ennek részeként októberben 25 bázispontos kamatemelést hajtottunk végre, és a makroprudenciális politika is ebbe az irányba indult.

– Tervez a koreai jegybank saját digitális valutát?

– Ugyan több jegybank foglalkozik a kérdéssel, mi nem tartjuk sürgetőnek, inkább az alaposságra törekszünk. Koreában még nagyobb a készpénzhasználat, mint más fejlett országokban, persze emellett mindenkinek van bankszámlája, többnyire több bankkártyája is, és a telefonos fizetési módszerek is elterjedtek. A különféle fizetési módokhoz így könnyű a hozzáférés. 

Úgy gondoljuk, hogy nem kell siet­nünk a digitális jegybanki valutával, inkább gondosan tanulmányozzuk a kérdést, megfelelő időt hagyva rá, hogy amikor aktuá­lis lesz, a megfelelő módon hozzuk létre azt. 

Mindazonáltal már most is vannak komoly kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk a privát, digitális valutákkal kapcsolatban, esetleges elterjedésük, szélesebb körű használatuk komoly kihívást jelent a jegybankoknak. Mindezeket figyelembe véve 2020 januárjában már létrehoztunk egy csapatot a digitális jegybanki valuták tanulmányozására. A csapat vizsgálja ennek az eszköznek a jogi, technikai aspektusait, és figyelemmel kíséri, mi történik a digitális valuták pia­cán, hol, milyen szabályozás alakul ki rájuk vonatkozóan. Mindemellett egy tíz hónapos kísérletet is végrehajtunk egy virtuális digitális valutával, amelyben egy informatikai céggel dolgozunk együtt.

– Hogyan járulhat hozzá a koreai jegybank a karbonsemlegesség megvalósításához?

– A jegybank mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy az esetleges klímaváltozás befolyásolhatja-e az árstabilitásra és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó mandátumát, miközben tisztában van vele, hogy minimalizálnia kell a karbonmentes gazdaságra való átállásból adódó kockázatokat. A feladat egyre sürgetőbbé válik, miután egyre nagyobb a klímavédelem társadalmi elfogadottsága, és általában is számítanak a jegybankok szerepvállalására a kérdésben, így fontos, hogy minél gyorsabban készen álljunk a feladatra. 

Mindezt felismerve a koreai jegybank akciótervet dolgozott ki, hogy felülvizsgálja, milyen eszközei vannak a klímaváltozás elleni küzdelem támogatására, beleértve a monetáris politika eszközeit is. 

A klímaváltozást figyelembe fogja venni a hitelezésnél, a letéti eszközök kiválasztásánál és a nyíltpiaci műveleteknél, elősegítve, hogy a pénzeszközök a zöldszektorba áramoljanak. A klímaváltozás kérdése már a jegybank befektetési politikáját és tartalékolási módszereit is befolyásolja.

– Van a gazdaságnak még olyan területe, amit a jegybank támogatni kíván?

– Jelen pillanatban elsődleges feladatainkra koncentrálunk, mint az árstabilitás és a pénzügyi egyensúlytalanságok kezelése. Emellett a jegybank fókuszában van az említett New Deal program, a digitális valuta kérdése és a klímaváltozás ügye. Amint az a Budapest Eurasia Forumon is elhangzott, a világnak a XXI. században esetlegesen új, előre nem látható kihívásokkal is meg kell birkóznia, mint például a mostani Covid-járvány. Vitatott kérdés, hogy ebben a jegybankároknak mennyire kell vezető szerepet vállalniuk, és egyáltalán, mennyire képesek erre. Én erre személyesen még nem tudok határozott választ adni, de egyvalami biztos: a jegybankoknak sokkal aktívabbnak, határozottabbnak kell lenniük, mint a korábbiakban.

Borítókép: Jang Szu Park, a koreai jegybank gazdasági kutatóintézetének vezérigazgatója