Érdemes településtípusonként nézni a kereslet változását. Országos szinten éves alapon júniusban közel három százalékkal csökkent az érdeklődés, ám a fővárosban és a községekben az átlagtól eltérő trendek figyelhetők meg, a számok jelzésértékűek – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az ingatlanpiaci kereslet váltakozása, valamint a közeljövő trendje kapcsán.
(Fotó: Shutterstock)
Budapesten éves szinten nyolc-, a megyei jogú városokban hatszázalékos csökkenést mértek az ingatlan.com-nál júniusban, a községekben viszont nyolcszázalékos erősödést. Nyoma sincs tehát a települések önazonosságáról szóló törvény negatív hatásainak az ingatlanpiacon, holott egyes elemzők még a hatálybalépés előtt bő egy hónappal arra számítottak, hogy csökken a kereslet és esnek majd az árak is – mondta Balogh László.
Emlékezetes, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ennek ellenkezőjével indokolta az akkor még csak törvénytervezetet: a cél nem az elértéktelenedés, hanem a megfizethetetlenné válás megállítása.
Balogh László szerint a július elsején bejelentett, szeptember elsejétől elérhető Otthon start tovább árnyalja a képet. Szerinte e tekintetben főleg a Balaton-parti, kisebb részben a Velencei-tavi települések lehetnek érintettek, az előbbi, likvid térség lévén a nem helybeli vásárlókat is vonzza, míg aki fiatalként helyben szeretne maradni és önállósodni, egyre nehezebben tudta megtenni ezt. Az Otthon start viszont országosan elérhető, a települések önazonosság-védelmi rendelkezései, ha alkalmazzák őket, pont hogy a helybeli vásárlókat részesítik előnyben.
Így most kifejezetten az első lakást vásárlóknak nyílt meg a lehetőség,
akár úgy, hogy helyben tudnak maradni.
Balogh László felidézte, az Otthon start maximálisan felvehető hitelösszege, futamideje, előírt tízszázalékos önrésze és a háromszázalékos fixált kamat olyan egyedi konstrukció, amelyre 35 év alatt nem volt példa. Ismérve, hogy nem tesz különbséget, kifejezetten az önállósodni vágyóknak segít belépni az ingatlanpiacra, nem pedig egyről a kettőre jutni, ahogyan a már meglévő (és kombinálható!) támogatásformák. Eddig, kifejezetten az elsőlakás-vásárlókat a 35 év alattiak illetékkedvezménye illette meg, ám ez a támogatás ma is csupán 15 millió forintos forgalmi értékig vehető igénybe, ezt az összeget a piac ma jócskán túlhaladta.
Az Otthon start pedig mivel támogatott konstrukciónak számít,
mentességet jelent mindenféle lehetséges korlátozás alól azokon a településeken, ahol majd élni kívánnak valamilyen önazonosság-védelmi eszközzel.
A szakértő szerint lehetnek olyanok, akik duplán jól járnak az Otthon start megjelenésével és szülőhelyükön önállósodhatnak. A lakáspiaci számok alapján tízezres nagyságrendű érintettekről lehet szó, ahogyan írtuk, a tavalyi közelítőleg százhúszezer ingatlanvétel közel harminc százalékát tették ki az első lakást vásárlók, és olyanok is piacra tudnak most lépni, akik egyre kevésbé látták ezt már reálisnak.
És bár a munkahelyek megléte, választéka miatt a nagyvárosokban (is) nőhet a kereslet, mégsem feltétlenül a legmagasabb árfekvésű vagy legnépszerűbb településekre lesz igaz ez.
Balogh László beszélt arról, hogy a megfizethető, munkalehetőségeket is kínáló vagy fejlődő városok lehetnek az elsőlakás-vásárlók célpontjai. Ezeken a helyeken áremelkedésre számít a szakértő, azonban a kiinduló árszint nem mindegy. A budapesti 1,2 milliós átlagos négyzetméterár kevésbé növekedhet, mint a fele vagy közel feleekkora négyzetméterár. Ezzel párhuzamosan a kisebb, népszerű, önazonosság-védelmi intézkedéseket fontolgató települések, hosszabb távon tartván az elöregedéstől szintén nyithatnak a fiatalok felé.
