Tegnap az orosz tőzsde bejelentette, hogy a központi elszámolóház alapján felfüggesztették az euróban denominált (jegyzett) eszközök shortolását a devizapiacon és az értékpapírok esetében. Az orosz tőzsde részvényszekciója a háború kezdete óta zárva van, és tervezett nyitását többször is elhalasztották a várhatóan rendkívül szélsőséges árfolyammozgások miatt, így a mostani korlátozás a
gyakorlatban kötvényekre és a tényleges devizakereskedésre vonatkozhat.
Az indoklásban megemlítik a magas rubelkamatokat illetve hozamokat, amelyek olyan ügyletekre ösztönözhetik a befektetőket, melynek során alacsony kamatozású eurós papírokat shortolnak (kölcsönvesznek, majd eladnak), és egyúttal rubelben jegyzetteket vesznek a kamatkülönbségre játszva. Akik ilyen pozíciót nyitnak, arra számítanak, hogy a rubel kevesebbet fog gyengülni a vezető devizákhoz képest, mint a kamatkülönbözet, de akár a rubel erősödésére is számíthatnak az eddigi zuhanás után. A rendkívül magas kamatok kedvezőtlenek a kibocsátóknak, legyenek azok vállalatok vagy maga az állam, így nem kizárt, hogy a magas kamatozású eszközök túlzott forgalmát akarják mérsékelni, esetleg arra is gondolnak, hogy később,
amikor a spekulatív pozíciókat zárnák, túl nagy lenne belőlük a kínálat.
Emellett Amerikában is történtek korlátozások: az orosz értékpapírok kereskedelmét felfüggesztették a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC piacokon. A lépés piaci szempontból annyiban logikus, hogy ha az adott eszközökkel nem lehet a nagy forgalmú orosz tőzsdén kereskedni, akkor az amerikai piacokon kis likviditás mellett torz árak alakulnak ki (korábban hasonló helyzet a magyar részvények londoni OTC kereskedésében is előfordult itthoni ünnepnapokon, mostanában ez már nem jellemző). A lépésben ugyanakkor a szankciók kiterjesztése szándékának is szerepe lehetett.
