A Portfolió Hitelezés Konferencián felszólalt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A téma természetesen az infláció volt, a kérdés pedig az, hogy a mostani infláció melyik korábbihoz hasonlítható. Vannak hasonlóságok a korábbiakkal, de a jellemző tényezők a csiphiány, a járvány alatti jelentős fiskális és monetáris lazítás, és új elemként a munkaerőhiány: ez nem létezett korábban.
A 70-es évtizedben is abban bíztak eleinte, hogy az infláció átmeneti lesz, akkor azonban szint kizárólag az olajárrobbanás okozta a folyamatot. Ami hasonló: a nagy jegybankok akkor is negatív reálkamatokkal próbálkoztak és most is, majd végül csak a 80-as években alkalmaztak pozitív reálkamatot, ekkor sikerült is legyőzni az inflációt.
Az MNB és a régiós jegybankok gyorsan reagáltak és dinamikus kamatemelési ciklust folytatnak, és noha az infláció részben nem befolyásolható tényezőkből adódik (háborús helyzet, ezzel összefüggésben élelmiszerár-emelkedés), és akár a két számjegyű tartományba is beléphet röviden, a harmadik negyedévig még növekedhet, azonban utána gyorsan csökkenhet.
Az MNB pozitív reálkamatot alkalmaz, ami segíteni fog az infláció gyors csökkenésében. Ugyanakkor a gazdasági növekedés is kedvező lehet, ha nem jelenik meg újabb váratlan tényező, ez megint csak segítheti a helyzetet.
Virág Barnabás feltette a kérdést, hogy mi a teendő ilyenkor, amikor a külső környezet erősen meghatározó, mit tehet a Magyar Nemzeti Bank és általában a gazdaságpolitika?
A jegybank alelnöke szerint a legfontosabb az infláció csökkentése, hiszen ha ez nem valósul meg, hosszabb távon sok gondot okoz. A feladatok: szigorú monetáris politika, szigorú költségvetési politika (sőt, a kettő összehangolása), és a verseny növelése a gazdaságban megfelelő szabályozással. Emellett olyan reformok szükségesek, amelyek a fenntartható növekedést lehetővé teszik: ilyenek a fenntartható energiaellátás és a termelékenység, hatékonyság növelése.
A globális árváltozásokat értelemszerűen nem tudjuk befolyásolni, a másodkörös hatásokat azonban, amikor már főleg a pszichológia határozza meg a további áremelkedést, már jól befolyásolhatók. Ennek egyik eszköze a kamatemelés: olyan kamatszint a cél, ahol már fenntarthatóan megfékezhető az infláció növekedés. Eddig 100 bázispontos alapkamat-növelések is indokoltak voltak, most már azonban finomabb lépések jönnek, amelyekkel kitapogatható az egyensúlyi kamatszint.
Borítókép: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke (Fotó: Kurucz Árpád)
