Tavaly ősszel még 2022 őszét jelölték meg az indulás valószínűsíthető időpontjaként, de ma már úgy tűnik, 2023 áprilisa előtt aligha indul meg a repülőgépek üzemszerű forgalma a Brassó melletti Vidombákon épülő légikikötőben. A reptér kilencvenszázalékos készültségi állapotban van, októberre várják a navigációs berendezések érkezését, amelyek beépítése, illetve a kalibráláshoz szükséges tesztrepülések, majd a végső engedélyezések után rajtra készen áll a létesítmény. Mindezt a reptér sajtóbejárása során mondták el a jelen lévő tudósítóknak – az időpontok gondos mellőzésével, ám az óvatosság akár indokolt is lehet a sok halasztás, akadály és kanyar után.
Hogy min múltak a dolgok? Mindenekelőtt azon, hogy senki sem volt tisztában, mekkora léptékű műveletbe is fogtak. Romániában ugyanis több mint ötven éve építettek utoljára repülőteret, e lemaradás mentalitásbeli problémáktól a szakemberhiányig terjedő minden következményével. A brassói történet amúgy nagyon messzire nyúlik vissza, egy üzletemberekből és civilekből álló csoportosulás már 1992-ben összedobott némi pénzt egy tanulmány elkészítésére. Mivel azonban a rendszerváltás után alakulgató romániai jogi környezet a megyei önkormányzatok hatáskörébe sorolta az államivá alakított reptereket – a bukaresti Henri Coanda repülőteret leszámítva ma is így működnek –, hamarosan kiderült, Brassóban sem működhet másként. Mindenekelőtt azért nem, mert a reptérhez szükséges csaknem háromszáz hektáros terület piaci alapon való megvásárlásához senkinek sem volt elegendő pénze. Miután eldőlt, hogy a két potenciális helyszín, Prázsmár és Vidombák közül az utóbbi lesz a befutó, az ott működő burgonyatermesztési kutatóintézet tulajdonában lévő kétszáz hektárt átadták a megyei önkormányzatnak, majd további átsorolások nyomán 2009-re összeállt a teljes összefüggő terület. Ezen épült meg a 2850 méter hosszú és 45 méter széles kifutópálya, valamint a 12 ezer négyzetméteres, az erdélyi szász erődtemplomok erősen stilizált elemeire hajazó utasterminál. A beruházásra a tulajdonos, a Brassó megyei önkormányzat eddig mintegy százmillió eurót költött, részben hitelből.
A brassói reptér légi forgalmát Romániában egyedülálló módon virtuális toronyból, Aradról irányítják nagy felbontású térfigyelő kamerák, szenzorok, korszerű telekommunikációs és navigációs rendszerek segítségével. A forradalmi újítás mögött azonban kényszerű körülmények húzódnak meg. Mivel valamennyi romániai reptéren saját toronyból irányítják a forgalmat, kezdetben Brassó esetében sem merülhetett fel más megoldás. Csakhogy a hivatal képviselői szerint a megépítésre néhány éven belül nem lesz anyagi fedezet. A Brassó megyei önkormányzat átvállalta volna ugyan a torony felépítését és felszerelését, de a romániai légi irányító hivatal, a Romatsa a torony működtetését sem biztosította volna, merthogy a bukarestit és a kolozsvárit leszámítva valamennyi romániai irányítótorony üzemeltetése veszteséges.
Az a verzió is falakba ütközött, hogy Brassóban legyen az ország első virtuális légi irányítása. A kezdeti reakció az volt, hogy az egész országban a tornyos megoldás működik, miért lenne másképp Brassóban. „Mivel azonban a virtuális torony kínálkozott az egyetlen esélyünknek, megoldásokat kerestünk, így felvettük a kapcsolatot a Hungarocontrollal. A következő hazai elutasításnál előhúztuk a magyar ajánlatot, mire a román kollégák elsápadtak, és kijelentették: ezt ők is meg tudják csinálni” – mesélte a birkózás egyik menetét Jakab István Barna, a reptérépítés volt projektmenedzser-helyettese, a háromszéki megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke.
A németországi repülésbiztonsági hivatallal, a DFS-sel való kapcsolatfelvétel után ismerkedtek meg a projekt vezetői a Lipcsében működtetett virtuális rendszerrel, velük partnerségben készítették elő az ajánlatot a Romatsával való következő tárgyalásra. Az előbbihez hasonló megdöbbenés következett, majd rövid időn belül érkezett a válasz: a külföldi partner jelenléte egy ilyen projektben nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért a román hivatal megcsinálja az egészet. A hivatal döntött a légi irányítás Aradról való ellátása mellett, az ehhez szükséges infrastruktúrát pedig egy román konzultáns cég révén, egy brit–spanyol konzorcium terve alapján a megyei önkormányzat építtette meg.
A brassói légikikötő megépítését sok minden indokolta. A kapacitás maximumán lévő bukaresti reptér területileg olyannyira beszorított, hogy a nagyságrendekkel való fejlesztésre nincs lehetőség. Brassó az elkövetkező évek várható növekedéséből tud profitálni, és ebben inkább Nagyszebennel és Marosvásárhellyel konkurál, mintsem Bukaresttel. A dél-erdélyi város repterének tervezett kapacitása évi egymillió utast engedélyez, ezt a szintet tíz éven belül szeretnék elérni. Az egymilliós utasszám mellett mintegy ezerre tehető a repülőtér beindítása révén közvetlenül generált munkahelyek száma. A különböző beszállítók megjelenése révén közvetett módon újabb ezer alkalmazottal számolhatunk. Ez a kétezer ember a környéken – ideértve Háromszéket is – költi majd el a pénzét, ami legalább kétszer annyi újabb munkahely megteremtését teszi valószínűvé. A reptér minden bizonnyal befektetőket és az eddiginél jóval több turistát vonz majd, az ily módon létrejövő, úgynevezett katalitikus munkahelyek révén pedig akár a tízezer körüli is lehet az új munkahelyek száma.
Ennek megfelelően a háromszéki önkormányzat is közvetlen érdekként kezeli a reptér ügyét, ahogy Tamás Sándor elnök is fogalmazott, a légikikötő a székelyföldi megyének is növekvő turista- és beruházóforgalmat ígér, hiszen Sepsiszentgyörgy mindössze 35 kilométerre fekszik a reptértől. Nem hivatalos értesüléseink szerint a Wizzair, a Lufthansa leánycégei, a Tarom, a Blue Air, a LOT és más társaságok is részt kívánnak venni a folyamatban.
