Valóságos reptér virtuális toronnyal

Több határidő átírása után már „csak” a virtuális irányítótorony üzembe helyezésén múlik a Románia földrajzi közepén épülő Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér üzembe helyezése. No meg bizonyos mértékig az ukrajnai háborún, amelynek kihívásai a romániai irányítószemélyzetet is jelentősen leterhelik.

Brassói reptér Fotó: Vargyasi Levente

Fotó: Vargyasi Levente

A brassói reptér légi forgalmát Romániában egyedülálló módon virtuális toronyból, Aradról irányítják nagy felbontású térfigyelő kamerák, szenzorok, korszerű telekommunikációs és navigációs rendszerek segítségével. A forradalmi újítás mögött azonban kényszerű körülmények húzódnak meg. Mivel valamennyi romániai reptéren saját toronyból irányítják a forgalmat, kezdetben Brassó esetében sem merülhetett fel más megoldás. Csakhogy a hivatal képviselői szerint a megépítésre néhány éven belül nem lesz anyagi fedezet. A Brassó megyei önkormányzat átvállalta volna ugyan a torony felépítését és felszerelését, de a romániai légi irányító hivatal, a Romatsa a torony működtetését sem biztosította volna, merthogy a bukarestit és a kolozsvárit leszámítva valamennyi romániai irányítótorony üzemeltetése veszteséges. 

Az a verzió is falakba ütközött, hogy Brassóban legyen az ország első virtuális légi irányítása. A kezdeti reakció az volt, hogy az egész országban a tornyos megoldás működik, miért lenne másképp Brassóban. „Mivel azonban a virtuális torony kínálkozott az egyetlen esélyünknek, megoldásokat kerestünk, így felvettük a kapcsolatot a Hungarocontrollal. A következő hazai elutasításnál előhúztuk a magyar ajánlatot, mire a román kollégák elsápadtak, és kijelentették: ezt ők is meg tudják csinálni” – mesélte a birkózás egyik menetét Jakab István Barna, a reptérépítés volt projektmenedzser-helyettese, a háromszéki megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke.

A németországi repülésbiztonsági hivatallal, a DFS-sel való kapcsolatfelvétel után ismerkedtek meg a projekt vezetői a Lipcsében működtetett virtuális rendszerrel, velük partnerségben készítették elő az ajánlatot a Romatsával való következő tárgyalásra. Az előbbihez hasonló megdöbbenés következett, majd rövid időn belül érkezett a válasz: a külföldi partner jelenléte egy ilyen projektben nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért a román hivatal megcsinálja az egészet. A hivatal döntött a légi irányítás Aradról való ellátása mellett, az ehhez szükséges infrastruktúrát pedig egy román konzultáns cég révén, egy brit–spanyol konzorcium terve alapján a megyei önkormányzat építtette meg.

Fotó: Vargyasi Levente

A brassói légikikötő megépítését sok minden indokolta. A kapacitás maximumán lévő bukaresti reptér területileg olyannyira beszorított, hogy a nagyságrendekkel való fejlesztésre nincs lehetőség. Brassó az elkövetkező évek várható növekedéséből tud profitálni, és ebben inkább Nagyszebennel és Marosvásárhellyel konkurál, mintsem Bukaresttel. A dél-erdélyi város repterének tervezett kapacitása évi egymillió utast engedélyez, ezt a szintet tíz éven belül szeretnék elérni. Az egymilliós utasszám mellett mintegy ezerre tehető a repülőtér beindítása révén közvetlenül generált munkahelyek száma. A különböző beszállítók megjelenése révén közvetett módon újabb ezer alkalmazottal számolhatunk. Ez a kétezer ember a környéken – ideértve Háromszéket is – költi majd el a pénzét, ami legalább kétszer annyi újabb munkahely megteremtését teszi valószínűvé. A reptér minden bizonnyal befektetőket és az eddiginél jóval több turistát vonz majd, az ily módon létrejövő, úgynevezett katalitikus munkahelyek révén pedig akár a tízezer körüli is lehet az új munkahelyek száma.

Ennek megfelelően a háromszéki önkormányzat is közvetlen érdekként kezeli a reptér ügyét, ahogy Tamás Sándor elnök is fogalmazott, a légikikötő a székelyföldi megyének is növekvő turista- és beruházóforgalmat ígér, hiszen Sepsiszentgyörgy mindössze 35 kilométerre fekszik a reptértől. Nem hivatalos értesüléseink szerint a Wizzair, a Lufthansa leánycégei, a Tarom, a Blue Air, a LOT és más társaságok is részt kívánnak venni a folyamatban.