A fejlesztések két irányban zajlanak: egyrészt a térség peremterületein – Mórahalmon és környékén –, illetve a Homokhátság közvetlen térségében. Ez utóbbi esetben a vízpótlást biztosító fejlesztések hét célterületre irányulnak.
– A cél, hogy a Homokhátság területi sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve tájhasználati beavatkozási módszereket alakítsunk ki, ezzel javítva a gazdálkodás feltételeit és az ökológiai állapotot is – hívta fel a figyelmet Nagy István. Beszámolója szerint a KEHOP forrásból finanszírozott, a térséget érintő projekt tervezése folyamatban van. A fejlesztést több ütemben hajtják majd végre, elsőként az északi és a keleti célterületeken kívánják a vízpótlás és a vízvisszatartás kérdését kezelni, majd a nyugati, déli és a Közép-Homokhátság területei következnek.
– Az egész Homokhátságra kiterjedő, több tárcát is érintő részletes tervezés során lehet majd figyelembe venni azokat az igényeket, amelyek hozzájárulnak a térség fejlődéséhez, a népességmegtartó képesség növeléséhez és a mezőgazdasági kilátások fejlesztéséhez – jegyezte meg az agrárminiszter.
Majd hozzátette: a Mórahalom és térségét érintő öntözésfejlesztési projekt célja a térség vízgazdálkodási helyzetének javítása belvizes és vízhiányos időszakokban egyaránt.
Borítókép: Nagy István az Országgyűlésben ad számot az öntözésfejlesztés aktuális kérdéseiről (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!