Négynapos munkahét vegyes tapasztalatokkal

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, ez teszi lehetővé a négynapos munkahét bevezetését. Azonban erősen ország- és munkakörfüggő, hol vezethető be. Idehaza vegyes eredményeket mutatott a négynapos munkahét alkalmazása.

Sok uniós országban valamivel kevesebb, mint negyven órát töltünk munkával, így van realitása annak, hogy csak négy munkanap legyen a héten Fotó: Europress/AFP/Guillaume Souvant

A négynapos munkahét gondolata nem új keletű, többször vizsgálták már az elmúlt évtizedekben. A technológiai fejlődés jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így a munkaidő további csökkentésére is adódik lehetőség a korábbival megegyező hatékonyság fenntartása mellett – ismerteti az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya.

Munkakörfüggő, hol alkalmazható eredményesen a négynapos munkahét
Fotó: Vas Népe/Cseh Gábor

Az átlagos heti munkaidő ma már nem teszi ki a negyven órát a legtöbb fejlett gazdaságban: az USA-ban átlagosan 38 órát dolgozik egy foglalkoztatott egy héten, Olaszországban 36,3 órát, az Egyesült Királyságban és Franciaországban 35,9 órát, míg Németországban 34,2 órát. Magyarországon az ILO adatai szerint átlagosan heti 38,5 óra munkát végez egy foglalkoztatott. Itt természetesen a részmunkaidős foglalkoztatás is szerepet játszik. 

Két leginkább elterjedt módja a négynapos munkahét kísérletének – ismerteti a tanulmány –, hogy egyrészt továbbra is a korábbi heti munkaórát dolgozzák le a munkavállalók, de már 4 nap alatt, sűrítve; másrészt arányosan csökkentik a heti munkaórák számát a négy munkanap vonatkozásában (például heti 32 óra), miközben a korábbi fizetést kapják. Az első esetében fokozott a stressz-szint, illetve felborulhat a munka-magánélet egyensúlya, így jellemzően a második módszert tesztelik nagyobb arányban.

Fontos szempont, hogy nem minden munkakörben alkalmazható a négynapos munkahét, és ahol alkalmazható, ott is a munkavállalók részéről rugalmasságot igényelhet – például a megbeszélések időzítése, ügyfelekkel való kapcsolattartás terén. Ráadásul minden változás hosszas időt vesz igénybe, akár több generációt is felölelhet, mivel az emberek munkáról alkotott felfogásának alakulása lassabb folyamat.

Mindemellett ugyanakkor számos kísérlet bebizonyította, hogy a négynapos munkahét növeli a munkavállalók jólétét, csökkenti a kiégés kockázatát, költségmegtakarítással is jár, a motiváltabb és elkötelezettebb munkavállalók pedig a négy munkanap alatt is a korábbihoz hasonló, egyes esetekben akár magasabb hatékonysággal is dolgozhatnak. A hazai eredmémyek ugyanakkor vegyesek.

Magyarországon a Telekom kísérletezett a négynapos munkahéttel 2022 júliusától. A telekommunikációs vállalat 150-300 munkatársa vett részt a teszten, melynek célja az volt, hogy változatlan alapbér és feladat mellett ugyanazt a hatékonyságot el lehet-e érni, mint heti öt napban. A teszt első felében napi 8 órában, összesen heti 32 órát dolgoztak a tesztbe bevont munkavállalók (152 dolgozó), majd a tesztidőszak második részében felemelték heti 36 órára a munkaidőt (300 dolgozó). 

Másfél évig, 2024 februárjának végéig tesztelték a rendszer működőképességét, azonban annak lezárását követően visszaálltak az ötnapos munkahétre. Ezt azzal indokolták, hogy a négynapos munkarend nem volt alkalmazható egységesen minden munkatársra, és a négy- és az ötnapos munkarend párhuzamos működése hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene. 

A Telekom mellett a Libri–Bookline tesztelte 137 irodai dolgozójával négynapos munkahetet. Itt is mutatkoznak akadályok a munkaszervezés tekintetében, valamint több dolgozó jelezte a leterheltséget a négy munkanap alatt, így a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre.