Egy napot várni kellett arra, hogy a legfontosabb számokat elmondja Magyar Péter

Magas marad az államadósság, miután a Tisza-kormány idén alaposan megduzzasztotta és a költségvetési hiányból is csak lassan faragnak – ez derült ki Magyar Péter kedd reggeli rádióinterjújában. Érdekes, hogy a miniszterelnök ezekről a nem túl fényes adatokról az Országgyűlésben hétfőn nem beszélt, pedig felszólalását igen hosszúra nyújtotta.

Magyar Péter az Országgyűlés hétfői ülésén. Hiába a hosszú beszéd, a kínos részleteket inkább kedden, a rádióban mondta el részleteiben a kormányfő. Fotó: Hatlaczki Balázs

Ezt pótolta ma reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában. Ebből kiderül, hogy az idei 1,7-1,8 százalékos növekedés és hasonló mértékű infláció után

• jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, 
• a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján pedig 3 százalék az inflációs célszám.

Magyar Péter arról is beszélt: 2030-ig egy középtávú pályát rajzoltak, amely alapján addigra 3 százalék feletti gazdasági növekedést szeretnének elérni.

Hiány és adósság

A költségvetési hiány 2027-ben 4,9 százalékos lehet, ami a Pénzügyminisztérium várakozása szerint 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig már 2,8 százalékra csökken. Tehát a mutató lassan ereszkedik csak. Ennél is kedvezőtlenebb az államadósság ügye. Ennek kapcsán a miniszterelnök azt közölte:

a 2026-os 77,5 százalék után 2027-re 77,2 százalékra csökken a ráta. 

Csakhogy az államadósság az év elején ennél jóval kisebb volt, a GDP 74,4 százalékát tette ki. A ráta a Tisza-kormáy alatt ugrott meg és a jelek szerint a kabinet nem is csipkedi majd magát a csökkentésért.

Béremelések

Hétfőn a büdzsé ismertetésekor a miniszterelnök 670 milliárd forintnyi béremelést jelentett be, köztük a nyugdíjemelést, valamint azt is, hogy megduplázzák a családi pótlékot. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „tehát több marad az embereknél, ennek lesz egy kis inflációnövelő hatása, de ez a 3 százalék teljesen átlagos”.

Szó esett az euró bevezetéséről is, itt konkrét részleteket nem közölt, mert a tervek nem jelentenek garantált eredményeket. Hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek, hogy az állampolgárok életén könnyítsenek, tartsák a pályát és elvégezzék a feladataikat, tartsák a költségvetést, és ha ennek az útnak a végén eljutnak az ERM II-be, akkor az „csak bónusz”.

A hétfőn ismertett költségvetési tervezet alapján érdemes felidézni, mi várható jövőre:

• Megduplázzák a családi pótlékot 2027-től egy lépésben, erre 300 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre. Az édesanyák szja-mentességénél ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, és a kedvezményt nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra.
• Csökkentik a minimálbér adókulcsát, 9 százalékra, ez mintegy 2,5 millió munkavállaló esetében jelent kevesebb szja-fizetést.
• A minimálnyugdíjat megnégyszerezik, 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, és az alacsonyabb nyugdíjakat is növelik.
• Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti részlete is – arról nem esett szó, mi lesz a további részletekkel.
• A közszférában több mint 600 ezer dolgozó bére emelkedhet, amire összesen 677 milliárd forintot különítenek el.
• Az egészségügyi szakdolgozók fizetését 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét 17,8, a rendvédelmi alkalmazottakét pedig 15 százalékkal emelik.
• Az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforrást kap.
• Vége lesz az Otthon startnak, helyette jön a Wekerle+ program, amely új lakások esetében fix 3, használt ingatlanoknál pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt kínálna a 18–41 év közöttieknek.
• Kivezetik az árrésstopot.
• Bevezetik a vagyonadót.
• Az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél 9 helyett néhány százalékponttal magasabb lesz a társasági adó.
• Nem változtatnak a babaváró hitel, a csok, a falusi csok-hitel és a rezsicsökkentés szabályain.