Több pozitív hozadéka lehet az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésének, ezekről Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára tájékoztatott közleményben, az egyes energiahatékonysági törvényeket módosító javaslat benyújtását követően.
A jövőben az energiahatékonyság elvének kell érvényesülnie a kormányzati energiapolitikai tervezés, a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során. A törvényjavaslat a Magyarország Nemzeti energia- és klímatervében rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozását célozza. A szennyező fizet elve alapján 2021-ben vezetendő be, és
piaci alapra terelheti az energiamegtakarító beruházásokat azokon a területeken, amelyek a legtöbb energiát használják fel, és amelyeknél ezért a legnagyobb mértékben javítható az energiahatékonyság.
A célok a piaci szektor bevonásával, az energiát értékesítő társaságok közös tehervállalásával valósulnak meg. A következő években energiahatékonyság-javító intézkedések sorát kell végrehajtaniuk az arra kötelezett vállalatoknak. Az energiahatékonysági beruházások végrehajtásával
a hazai építőipar, a magyar kis- és középvállalkozások megrendelésállománya nő. A fejlesztések kedvező hatásait a vállalati és a lakossági végfogyasztók is élvezhetik.
