A kincstárnál érdemes MÁP-ot venni

Az elmúlt években az állam minél több csatornán igyekezett lakossági állampapírokat értékesíteni, most azonban a magas kamatozású papírok megjelenésével túl nagy terhet jelentenek a forgalmazói díjak.

A pénzintézeteknek fizetett jutalék 2023-ig 110 milliárd forintos költséget jelentene az államnak Fotó: Teknős Miklós

Többletköltsége keletkezik a lakosságnak azáltal, hogy a kedvező kamatozású lakossági állampapírokat a bankokon keresztül, és nem közvetlenül a Magyar Államkincstártól vásárolja – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank honlapján közzétett elemzésében.

Nagy Márton az írásban kiemeli, hogy az állam a forgalmazó bankokat a piaci kötvényeknél megszokottnál nagyobb jutalékkal honorálja, ha lakossági állampapírokat adnak el. Ennek célja a korábbiakban az volt, hogy növekedjen a lakosság viszonylag alacsony arányú állampapír-megtakarítása, mivel a kormány a külföldi hitelezők helyett a devizaadósság leépítésével párhuzamosan egyre inkább a magyar lakosság megtakarításából szeretné finanszírozni az államadósságot.

A pénzintézeteknek fizetett jutalék 2023-ig 110 milliárd forintos költséget jelentene az államnak
Fotó: Teknős Miklós

Az elmúlt egy-két évben azonban megnőtt az inflációkövető lakossági állampapírok hozama, ráadásul idén nyáron elindult a MÁP Plusz állampapír értékesítése a lakosság számára, amely igen jó kamatozású, mivel ötéves futamidővel éves szinten 4,95 százalékos hozamot biztosít. Ez már olyan kedvező szint, ahol a lakosság magától is siet megvenni a papírt, kevésbé van már szükség arra, hogy a bankok rábeszéljék az ügyfeleket.

A kedvező kamatozású papír kibocsátásának deklarált célja, hogy a lakossági állampapír-állomány 2023-ig 11 ezermilliárd forintra növekedjen. Ez már olyan mennyiség, ahol az államnak meg kell fontolnia, mekkora költségeket vállal. Mivel a lakossági állampapírok most már összességében is kedvező kamatozásúak, a MÁP Plusz pedig különösen az, a jegybank alelnöke úgy véli, hogy szükségtelen az államnak a kamatfizetésen felül jelentős költséget vállalnia. Márpedig a bankoknak fizetett jutalék elég jelentős összeg: 2023-ig a jelenlegi értékesítési rendszerben ez 110 milliárd forintot tenne ki.

A háztartások állampapír-állományának 2012 óta tartó dinamikus bővülése legnagyobb részben a bankokhoz köthető, amellyel párhuzamosan a kincstári értékesítés részesedése csökkent és az utóbbi három évben 21-22 százalék körül stagnál (a MÁP Plusz indulása óta az új lakossági papír értékesítésében a kincstár szerepe ennél némileg magasabb volt, átlagosan 25 százalék).

Azonban míg az évtized elején még nem terhelték különösebb költségek a banki vásárlást, ma már a lakosság jelentős költségekkel szembesül: számlavezetési díj, az értékpapírszámlán megtakarított állományon alapuló díj, a tranzakciós díj és egyéb költségek (például számlanyitási díj vagy vásárlások utáni díjak).

Ezzel szemben a kincstárnál az értékpapírszámla vezetése ingyenes, emellett a jegyzés, az adásvétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, ráadásul mindez a postára is vonatkozik, mivel a kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat.

A jegybank számításai szerint a lakosságnak, ha a bankoknál veszi és tárolja állampapír­jait, 2023-ig összesen 65 milliárd forint többletköltsége keletkezik a kincstári vásárláshoz képest.

Nagy Márton hangsúlyozza, hogy mindemellett érdemes megemlíteni a kincstár internetes forgalmazási rendszere, a WebKincstár által nyújtott előnyöket is: ennek segítségével bárhol és bármikor kezdeményezhetők az állampapírokkal kapcsolatos műveletek (vétel vagy eladás), lekérhető az aktuá­lis egyenleg, módosítható a befektetések jövőbeli esedékességfizetéseinek módja (azaz például egyszerűen dönthetünk a kamatok újrabefektetéséről) – teljesen ingyenesen.

Mindezek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg. Ehhez azonban elengedhetetlen az állami értékesítési csatornák fejlesztése és hatékonyságuk növelése, valamint a kincstári értékesítés díjmentességének és a WebKincstár előnyeinek tudatosítása.

Ha ezek megtörténnek, Nagy Márton szerint érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését.