Magyar recept a válságból való kilábalásra

2020 kétségtelenül legismertebb feltörekvő új kifejezése a „COVID-19”, és mellette dobogós helyre ácsingózik a „kurzarbeit” is. Mindkettő a Wuhan városából kiinduló világjárvánnyal függ össze, az egyik az azt okozó vírust, a másik pedig a vírus okozta gazdasági válság elleni védekezés egyik hatékonynak mondott intézkedési formáját takarja.

Forrás: Origo.hu2020. 04. 15. 13:23
null
A tartósítással foglalkozó cégek is eredményesen pályáztak az elérhető támogatásokra Fotó: MTI/Balázs Attila
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar kormány által kidolgozott Gazdaságvédelmi Akcióterv második ütemének bejelentésekor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy annak egyik eleme lesz a rövidített munkaidőnek fordított kurzarbeit, mégpedig annak egy speciális magyar formája. A hazai közgazdász körökből számos kritika és valamivel kevesebb elismerés érte az intézkedéscsomagot, miközben a közvélemény egyértelműen pozitívan fogadta az intézkedéseket. A kritikusok azt kérik, hogy induljon német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében.

Ahogy arra a fogalom elnevezése is utal, a kurzarbeit a gazdasági élet szereplőit ideiglenes sokkhatások ellen védő megoldás Németországból ered. Alkalmazásra, kipróbálásra, és ezáltal ismertté is a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően vált.

Az intézkedés lényege, hogy

krízisidőszakban, amikor a vállalat bevételei csökkennek, a munkaadó cserébe azért, hogy megtartsa és ne bocsátsa el a munkavállalóját, csökkentheti annak munkaidejét, és a kieső munkaidő után járó bér meghatározott részét bértámogatásként az államtól megkapja, amit a dolgozónak kifizet.

A magyar megoldás speciális jellegét az adja – magyarázza Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza –, hogy alkalmazkodik az ország adottságaihoz és lehetőségeihez, a gazdaságvédelmi szempontokra összpontosít, valamint azokat képes elválasztani a szociálpolitikai megfontolásoktól. A vállalatok és munkahelyek védelmén túl az is célja, hogy ösztönző hatást fejtsen ki azokra a gazdasági szereplőkre, akik a nehéz helyzetben is képesek plusz erőfeszítéseket és erőforrásokat mozgósítani, és elmozdulni egy nagyobb versenyképességet biztosító szerkezetátalakítás irányába.

Ezt a szándékot tükrözi a valóban hungarikumnak számító „egyéni fejlesztési idő” bevezetése is. Ennek lényege, hogy a munkavállaló a kieső munkaideje 30 százaléka erejéig arról állapodik meg munkaadójával, hogy ezt az időt munkaköréhez, vagy a cég tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésre fordítja, és ezért a munkaadó bért fizet.

A magyar rövidített munkaidő-megoldás a munkaidő maximum 50, minimum 30 százalékkal való csökkentését tolerálja, és a munkaadótól elvárja, hogy a támogatás időtartama alatt a munkavállaló megkapja a neki a vészhelyzet kihirdetése előtt járó nettó fizetését.

A magyar szabályozás másik sajátossága, hogy a kutató-fejlesztő tevékenységet végző, magas hozzáadott értéket előállító munkavállalókat külön és kiemelten kezeli.

Az intézkedéscsomag kritikusai által javasolt segélyezés alapú válságkezelés egy teljességgel más logikára épít, ami jó eséllyel külső hitelfelvételhez és az ország újbóli eladósodásához vezetne.

A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.