Erre az évre a korábban jelzettnél nagyobb, 6,1 százalékos visszaesést valószínűsít a Századvég Gazdaságkutató Zrt., miután a vártnál jelentősebb méretet öltött a járvány második hulláma – közölte a társaság. A cég elemzői – figyelembe véve a korlátozások januárra áthúzódó hatásait, illetve a vakcina elérhető közelségbe kerülését – 2021-ben 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Ezt követően, 2022-ben már 4,5 százalékos lehet a növekedés, tehát a gazdaság hosszabb távon visszatérhet a korábbi dinamikus bővülési pályára.
A közleményben azonban megemlítették, hogy a következő évek prognózisai a szokásosnál nagyobb kockázatot rejtenek: nem ismert még a kilábalás folyamata és a tartós károk mértéke sem. Ennek megfelelően a 2021-es növekedés az alappályán mértnél jóval alacsonyabb és magasabb is lehet.
A jelentősebb fogyasztás-visszaesést megakadályozta a munkaerőpiac stabilitása
Fotó: Mirkó István
Az idén a háztartások fogyasztása a becslés szerint 3 százaléknál kisebb mértékben esik vissza. Ebben jelentős szerepe van egyes termékek és szolgáltatások átmenetileg elérhetetlenné válásának, a bizonytalanságból adódó lakossági fogyasztás elhalasztásának, illetve az utazási korlátozásoknak, amelyek az üzemanyag-forgalom visszaesésében is megmutatkoztak.
Ugyanakkor a jelentősebb fogyasztás-visszaesést megakadályozta a munkaerőpiac stabilitása: a foglalkoztatás csak kismértékben csökkent, a korábbi munkaerőhiány eredményeként a munkanélküliségi ráta a társaság becslése szerint csupán 4,2 százalékig emelkedett.
A vírus elmúltával a foglalkoztatás ismételt növekedésére számítanak, a munkaerőhiány egyes szektorokban ismét megjelenhet. Ugyanakkor kérdés, hogy a foglalkoztatási szint a súlyosan érintett ágazatokban milyen szinten áll helyre, vagy az itt dolgozóknak más ágazatokban kell állást találniuk.
A beruházások az idei évben több mint tizedével eshettek vissza. Ebben nagy szerepe volt a vírus okozta bizonytalan gazdasági környezetnek, illetve az állami, önkormányzati és vállalkozási beruházások elhalasztásának, valamint az uniós források ciklikusságának is. A következő két évben már növekedés várható ezen a területen is, itt meghatározó lesz az uniós források felhasználásának sebessége.
Az export esetében az európai gazdaságok tavaszi leállása jelentős visszaesést eredményezett, ezt követően a kivitel megugrott, így megközelítette a korábbi szintjét. Az import visszaesése ellenben az idei évben mérsékeltebb lehetett, figyelembe véve az egészségügyi eszközök behozatalát is. A következő két évben a külkereskedelmi egyenleg már javulhat.
A Századvég közleményében az is olvasható, hogy az infláció az elmúlt időszakban csökkent, így éves szinten a jegybanki cél fölötti, de a célsávon belüli, a korábbinál kisebb, 3,3 százalékos pénzromlásra számítanak. Ezen belül azonban az átlagosnál jelentősebben nő az élelmiszerek ára, ami a háztartások inflációs érzetét felfelé tolja. A következő évben az infláció 3,5 százalékon alakulhat, melyben szerepe lehet a jövő év elején esedékes jövedékiadó-emelésnek, illetve a bázishatásnak: a gazdaságok tavaszi leállása idején az olajár a mélybe süllyedt, ami alacsony bázist jelent.
A költségvetési hiány az idei évben magasan, a GDP 8 százaléka fölött alakulhat a romló makrogazdasági környezet, illetve a növekvő kormányzati kiadások miatt. Így tehát nagy hangsúlyt kell fektetni a korábbi években jellemző szigorú költségvetési politikához való visszatérésre, az államadósság határozott csökkentésére – írták.
Az elemzők várakozása szerint a költségvetési deficit a jövő évben még magasan, 6,7 százalékon alakulhat, majd 2022-re 3,5 százalékra csökkenhet. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 65,4 százalékos szintről idén 81 százalékig emelkedhet, majd ez 2022-re 73,7 százalékra mérséklődhet.
