Az amerikai elnök fűti a fogyasztást

Az általánosan pesszimista globális hangulatban üdítően hat Robert Shiller közgazdászprofesszor elemzése arról, hogy Amerikában évekig nem lesz gazdasági visszaesés. Ha pedig ott jól mennek a dolgok, Európában sem lesz gond.

Trump luxuséletmódja fokozott költekezésre sarkallja követőit, ez pedig a gazdaságot is élénkíti Fotó: Reuters

Az utóbbi időben óriási divat lett egy elkövetkezendő gazdasági visszaesésről, sőt egyenesen válságról beszélni, leginkább talán azért, mert a világ nehezen felejti el a 2008-as krízist. Másfelől még uralkodik az a lassan meghaladottá váló nézet, hogy a gazdaság ciklikus mivolta miatt tíz év fellendülés után törvényszerűen gazdasági visszaesés következik. Márpedig erről, legalábbis az Egyesült Államokban, szó sincs, és ugyan Nyugat-Európában lelassult a gazdasági növekedés, visszaesésről távolról sem lehet beszélni, ráadásul az EU keleti fele gyors növekedési fázisban van.

Robert Shiller, a Yale Egyetem Nobel-díjas professzora szerint az amerikai gazdaság egészséges növekedése részben az elnöknek, Donald Trumpnak köszönhető, több okból is. Szerinte az elnök olyan környezetet teremtett, amely fogyasztásra ösztönöz. Korábban ilyen hosszú gazdasági fellendülés után általában csökkent a lakossági fogyasztás, most azonban ennek nyoma sincs.

Trump luxuséletmódja fokozott költekezésre sarkallja követőit, ez pedig a gazdaságot is élénkíti
Fotó: Reuters

Ennek részben az az oka, hogy az elnök adócsökkentéseket, így fiskális (költségvetési) élénkítést hajtott végre, megnövelve a költségvetési hiányt, de Shiller szerint van egy ennél is döntőbb tényező: az elnök maga sugallja a költekezést, a fogyasztást. Az elnök luxuséletmódot folytat, és ezt már évtizedek óta teszi, ugyanakkor azáltal, hogy mindig hallat magáról, beszél, sokat ír a közösségi médiában, ez sokakat, főleg a vele szimpatizálókat a minta követésére, azaz fokozott költekezésre ösztönöz.

A professzor állítását alátámaszthatja, hogy régóta foglalkozik a pénzügyi viselkedéssel, a fogyasztási szokásokkal és ezek lélektani tényezőivel, motivációival, ezért meglehetősen tapasztalt a témában. Logikusan azt a következtetést vonja le, hogy a hatás fennmaradásához szükség van arra, hogy az elnök ne távozzon idő előtt, vagyis ne buktassák meg az ellene folyó kongresszusi eljárás során. Ha az eljáráson sikerül túljutni, Shiller szerint épp a hosszan tartó gazdasági fellendülésnek köszönhetően Trumpnak komoly esélye lehet az újraválasztásra is.

Összegezve: a professzor úgy gondolja, hogy három éven belül nem lesz gazdasági visszaesés Amerikában, és utána is legfeljebb egy enyhe, kismértékű, mondhatni technikai jellegű, recessziónak alig nevezhető lassulás jöhet.

Ha pedig az amerikai gazdaság jól megy, akkor a fejlett világ más részei sem szoktak recesszióba kerülni, hisz a világ össztermékének közel negyedét adó Egyesült Államok komoly hatást gyakorol a világgazdaságra.

Az amerikai gazdaság stabilitásának fontosságát az is mutatja, hogy az elmúlt száz év két legsúlyosabb válsága, az 1929-es és a 2008-as egy­aránt az Egyesült Államokból indult ki, majd söpört végig a világon, miközben például az 1997-es úgynevezett ázsiai vírus vagy az 1998-as orosz válság a tőzsdéket ugyan megrengette, de a világgazdaságban nem okozott érdemi visszaesést.

Ráadásul a nagy válságokat hosszú, túlzott optimizmussal, piaci eufóriával jellemezhető időszakok előzték meg, miközben már mutatkoztak az aggasztó jelek is, de ezekkel sokan nem akartak szembenézni.

Most ilyesmiről szó sincs, viszont minden egyes, a vártnál rosszabb adatot pesszimista elemzések követnek, melyek így egyre fűtik a recessziós várakozásokat, különösen Európában. A válságok azonban nem akkor jönnek, amikor farkast kiáltanak, hanem rendszerint derült égből villámként csapnak le, amikor a legkevésbé számítanak rá.