Négy pilléren nyugvó ingatlanpiaci javaslatcsomagot állított össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére a tavaly létrejött Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT). Ennek legérdekesebb eleme, hogy vállalkozói bérlakásszektor kiépítését szorgalmazzák.
Ehhez kedvezményes áfakulcsot szeretnének, és felvetették a bérlakáspiac átfogó újragondolását, megfelelő szabályozás kialakítását. Szükség lenne célzott és alacsony fix kamatú hitelekre is a hosszú távú bérbeadás esetére. Az elképzelés bérlakástömbökről szól, amelyekben kedvezményes, kiszámítható bérleti díjért juthatnának lakhatáshoz a leendő bérlők.
A LITT hosszú távon növelné az új lakások kínálatát, mivel a lakásállomány megújulási aránya régiós összevetésben is igen rossz. A kínálatbővüléshez szerintük elengedhetetlen valamiféle otthonteremtési kerekasztal-tanácskozás létrehozása, amelyen az illetékes minisztériumok közötti koordinációt és a kontraciklikus állami gazdaságpolitika elemeit lehetne megvitatni és kidolgozni.
Hosszú távon növelné az új lakások kínálatát a szakmai testület
Fontosnak tartják emellett a kihasználatlan állami és önkormányzati telkek, valamint a barnamezős területek elérhetőségét a fejlesztők számára. A harmadik fő elem az építőipar hatékonyságának javítása, a hazai alapanyaggyártás ösztönzése, az építőipari képzések fejlesztése. Kidolgoztak javaslatokat a kereskedelmi ingatlanok piacára is, amelynek esetében az adminisztratív akadályok enyhítését és az üzemeltetés új lehetőségeit vetették fel.
Scheer Sándor, a LITT elnöke, a Market Zrt. vezérigazgatója a javaslatcsomag tegnapi bemutatásakor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, de a helyzet arra készteti a szereplőket, hogy felelősen gondolkodjanak a továbbiakról. Szerinte az ingatlanpiacnak kiemelt jelentősége van, de az elmúlt időszakban érdemben romlott a lakások elérhetősége, különösen a fővárosban.
Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója jelezte: bár 2014-től nagymértékű drágulás zajlott a lakáspiacon, tavaly szeptember és december között már 3,5 százalékos csökkenést állapítottak meg a jegybank elemzői. Mint kifejtette, jelentős probléma az, hogy a bérleti díjak jövedelmekhez viszonyított aránya Budapesten meghaladja az európai nagyvárosok átlagát, egy egyszobás lakás havi díja az átlagjövedelem 46 százalékára rúg. Sőt a budapesti bérlőknek marad az egyik legkevesebb elkölthető jövedelmük az albérleti díj kifizetését követően.
Az elmúlt hetekben Matolcsy György jegybankelnök lakáspolitikát illető kritikus meglátásai nagy visszhangot váltottak ki a lakáspiac szereplői között. Később Varga Mihály pénzügyminiszter és Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára is arról beszélt, hogy lépéseket kell tenni az elérhető bérlakások érdekében.
Mérséklődő kereslet
A korábbi évek bővülésével szemben tavaly nem nőtt már tovább a kereslet az albérletek piacán. A kínálat ugyanakkor fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban egyaránt – mutatta ki elemzésében az Ingatlan.com. A kínálatbővülésben a korábbi évek nagyszámú befektetési lakásvásárlása is szerepet játszik. A budapesti kiadó lakások átlagos bérleti díja 165 ezer forint volt január végén, a megyei jogú városokban százezer forint. A fővárosban éves szinten tíz, a vidéki nagyvárosokban összességében 11 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak. Ugyanakkor több, népszerű budapesti kerületben már megállt a drágulás, és bár sok helyen látható még emelkedés, ez már jóval lassabb ütemű, mint az elmúlt években.
