Donald Trump amerikai elnök és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes szerdán aláírta Washingtonban a részleges kereskedelmi megállapodást, amely egyelőre véget vet a két ország közötti kereskedelmi háborúnak.
Az aláírás időpontja majdnem az utolsó pillanatig bizonytalan volt, de végül az eredetileg kitűzött napon került rá sor. A megegyezés szóban már egy hónapja megtörtént, így a világ lényegében már akkor megnyugodott, hisz a világgazdaságra leselkedő legnagyobb veszélynek az amerikai–kínai kereskedelmi háborút tekintették. Azonban sokan nem zárták ki, hogy közben nézeteltérés merülhet fel, ezért az igazi biztonságot mégiscsak maga a hivatalos aláírás jelenti.
A megegyezés lényege, hogy Kína két év alatt kétszázmilliárd dollár értékben növeli meg az amerikai termékek és szolgáltatások vásárlását, ezen belül kiemelt helyet kapnak a mezőgazdasági termékek 32 milliárd dollár értékben.
Liu He és Donald Trump a Fehér Házban – szóban már korábban megegyeztek
Fotó: Reuters
Kína emellett vállalja, hogy nagyobb hozzáférést biztosít pénzügyi szolgáltatási piacához az amerikai cégeknek, tartózkodik a kínai valuta, a jüan leértékelésétől a dollárral szemben, s nem kényszeríti az országban befektető amerikai cégeket technológiájuk átadására vagy megosztására.
Az Egyesült Államok cserébe nem vet ki több vámot a kínai termékekre, illetve a meglevőket csökkenti, de egyelőre nem törli el. Jelenleg a kínai import nagyjából kétharmadára – amely 360 milliárd dollárt tesz ki – fennmaradnak a vámok, de ebből 120 milliárd dollár az a hányad, amelynél 7,5 százalékra csökken a vámtarifa.
Trump szerint a fennmaradó vámok akkor szűnhetnek meg, ha minden vitás kérdésben megegyezve aláírják a megállapodás második részét is, a várakozások szerint még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt.
Az aláírás hírére az idén már eddig is jól teljesítő főbb tőzsdeindexek tovább erősödtek, mindenekelőtt Amerikában. A legfontosabb index, az S&P 500 értéke tegnap 3300 pont fölé került, ami újabb történelmi csúcs, az évkezdés óta pedig kétszázalékos emelkedés. A második legfontosabb index, a Nasdaq Composite 9320 pontos értéke ugyancsak történelmi csúcs, ráadásul ebben az esetben az idei emelkedés mértéke négy százalék.
Ezzel az index már majdnem megduplázta értékét azóta, hogy néhány évvel ezelőtt meghaladta korábbi, még 2000-ben, a technológiai és internetmánia idején elért 5000 pontos értékét. Akkor ezen a szinten az indexet alkotó részvények jelentős része a cég számai alapján számítható nagyjából reális érték 5-10-szeresén forgott, majd a mánia lecsengése, a tőzsdei lufi kipukkadása után töredékükre estek.
A Nasdaq Composite index értéke 5000-ről 1000 pont alá zuhant, de a 2008-as válság idején is lesüllyedt 1100-1200 pontig. Így a mélypont óta eltelt bő tíz évben több mint nyolcszoros az emelkedés, ami egészen kivételes eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az index tartalmazza a Saudi Aramco kivételével a világ legnagyobb tőzsdei vállalatainak – Apple, Google, Amazon, Microsoft, Facebook – részvényeit.
Az európai indexek közül a német DAX 13 500 pontos értékével megközelítette két évvel ezelőtt beállított örökös csúcsát, a francia CAC–40 pedig 6000 pont fölötti értékével el is érte a történelmi csúcsot.
A tőzsdék elmúlt egy-másfél havi teljesítményét elemezve egyértelmű, hogy a befektetők az amerikai–kínai szembenállást tekintették a legnagyobb kockázati tényezőnek, és ennek mérséklődése optimizmust hozott a világgazdaság egészének várható idei teljesítményét illetően. Míg tavaly sokan számítottak egy – elsősorban a fejlett országokat sújtó – recesszióra, most már egyre kevesebb szó esik róla.
