Ellenálló bankrendszert ért a válság

A devizahitelek forintosítása, a fix kamatozású kölcsönök emelkedő aránya és a túlzott eladósodást gátló intézkedések egészséges szerkezetűvé tették a hitelállományt. Ez is közrejátszott abban, hogy a koronavírus-járvánnyal egy jó állapotban lévő pénzügyi szektor nézhetett szembe.

A magyar háztartások eladósodottsága a régiós országok közül az egyik legalacsonyabb Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Kurucz Árpád

A koronavírus-járvány a lakosság és cégek mellett a pénzügyi szektort is kihívás elé állította. Kedvező a ros­szban, hogy a hazai bankszektort jó állapotban érte a válság. Ez köszönhető a korábbi évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek is. A devizahitelek forintosítása, a fix kamatozású kölcsönök emelkedő aránya és a túlzott eladósodást gátló intézkedések egészséges szerkezetű hitelállományt eredményeztek. A konjunktúrafolyamatok és a vállalatokat segítő, támogatott pénzügyi konstrukciók bővítették a hitelkeresletet. Ez pedig kedvezően hatott a bankok üzletmenetére és a pénzügyi mutatóira. A 2020-at megelőző években folyamatosan javultak a számok, rekordot ért el a jövedelmezőség. Ennek köszönhetően a hitelintézetek a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában a kormánnyal és a jegybankkal együtt fontos szerepet tudnak játszani. Úgy is, hogy a bankszektor korábbi évekre jellemző kedvező jövedelmi viszonyai mérséklődtek 2020-ban. A pénzintézetek portfóliójuk minőségi romlására készülve értékvesztés- és céltartalékszintjüket csaknem tízszeresére (280 milliárd forintra) növelték az elmúlt egy évben. Ezzel az adózás előtti eredményük 2019 végéhez képest több mint felére csökkent.

A magyar háztartások eladósodottsága a régiós országok közül az egyik legalacsonyabb
Fotó: Kurucz Árpád

A háztartások hitelfevétele 2020-ban visszaesett, ennek ellenére tavaly 1030 milliárd forinttal bővült a hitelállomány. Ez 14,5 százalékos növekedési ütemnek felel meg. A konvergenciaprogramban a Pénzügyminisztérium rámutatott az ellentmondás okára. A magyarázatot a törlesztési moratórium adja, 2020-ban ugyanis 215 milliárd forinttal kevesebb hitelt fizettek vissza a háztartások az előző esztendőhöz képest.

A bankok tavaly 2208 milliárd forint új kölcsönt folyósítottak, ez 8,7 százalékkal kevesebb a 2019-es adatnál. A fogyasztási hitelek kihelyezése egy év alatt 15,5 százalékkal visszaesett ugyan, de így is ebből a csoportból folyósítottak a legtöbbet: 1155 milliárd forintot. A fogyasztási hitelek iránti nagy érdeklődés továbbra is a babaváró kölcsön népszerűségének köszönhető, melyből 587 milliárd forintot helyeztek ki az előző évben. Lakáscélú hitelekből 928 milliárd forintnyit bocsátották ki, ami a válság ellenére 1,8 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Egyéb hitelekből 125 milliárd forintot folyósítottak, ami 12 százalékos csökkenéssel egyenlő.

Az előző évek kiemelkedő hitelállomány-növekedése ellenére a magyar háztartások eladósodottsága a régiós országok közül továbbra is az egyik legalacsonyabb és lényegesen elmarad az eurózóna átlagától.

Ez azt jelenti, hogy a háztartási hitelezésben még jelentős növekedési potenciál rejlik – olvasható a konvergenciaprogramban.

A kilencven napnál nagyobb késedelemben lévő kölcsönök állománya 146 milliárd forintot tett ki 2020 végén, ez mindössze az 1,8 százalékát jelenti a teljes háztartási hitelállománynak. A mutató az előző évhez képest 0,9 százalékponttal, 46 milliárd forinttal lett alacsonyabb. A moratórium feloldását követően középtávon a nem teljesítő hitelállomány emelkedése várható.

A háztartások megtakarításai 2020-ban 4215 milliárd forinttal emelkedtek. Ezek legnagyobb része (1695 milliárd forint) betétekbe áramlott. A bővülés elsősorban a járványból fakadó óvatosságnak az eredménye. Az állampapír-állomány 1073 milliárd forinttal emelkedett tavaly, ami azt jelenti, hogy a 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Plusznak sikerült tartósan megemelnie a lakosság állampapír iránti keresletét.