A tények eddig cáfolták az elemzők, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a hitelminősítő intézetek szkepticizmusát a magyar növekedési ütem fenntarthatóságával szemben, a lassuló európai gazdasági környezetben azonban újabb gazdaságvédelmi akciótervre lehet szükség, amely képes megvédeni a magyar eredményeket – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.
A lap hétfői számában Gion Gábor a magyar gazdasági növekedési kilátásokat igen kedvezőnek nevezte, és megismételte, a kormány azon dolgozik, hogy tovább erősítse mindazokat a fundamentumokat, amelyek hozzájárulnak a növekedési lendület fenntartásához.
– A PM 2023-ig tartó előrejelzési horizontján 4 százalék körül nőhet a magyar gazdaság – jelentette ki.
Az államtitkár emlékeztetett rá, a nemzetközi prognózisok az elmúlt években rendre azt vetítették előre, hogy bár az aktuális évben látványos növekedés lesz, de azt követően már lassulás jön Magyarországon. „A tények azt mutatják, hogy ezek nem valósultak meg, 2017 óta 4 százalék felett bővül a bruttó hazai termék, és idén is jócskán 4 százalék fölötti emelkedésre számítunk” – emelte ki. Gion Gábor arról is beszélt hogy a növekedés mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, 2019 első háromnegyedévében szintén 5,1 százalék volt, míg a harmadikban 5 százalék. „Ezzel az értékkel Magyarország az európai uniós rangsor első helyén van” – szögezte le.
Megjegyezte azt is, az elemzők rendre felfelé módosítják korábbi, túlságosan is szkeptikus prognózisaikat.
A világgazdasági recesszió magyar kihatásaira vonatkozó kérdésre a PM államtitkára leszögezte, hogy recesszióról még nem lehet beszélni, de a gazdasági növekedés lassulásáról már igen.
– Az Európai Unió – amely a legnagyobb exportpiacunk és a legfontosabb gazdasági partnerünk – gazdasága összességében már jó egy éve alig növekszik. Ahogy azonban a 2010-es kihívások szinte mindegyikére eredményes választ tudtunk adni, így lehet ez a 2020-as években is – hangsúlyozta. Gion Gábor szerint a mostani mutatók alapján eredményes az első gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek 13+1 intézkedésével mérsékelhetők a magyar gazdaságot érő negatív, kívülről érkező hatások. Annak érdekében, hogy ez a folyamat a jövőben is fennmaradjon, a következő év elején újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket tervez a kormány, ezek kidolgozása már folyamatban van – tette hozzá Gion Gábor.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő évek növekedésének egyik fő támasza az unió egyik legmagasabb, 27 százalékot is meghaladó beruházási rátája lehet. Ráadásul ezeknek a beruházásoknak több mint 60 százalékát vállalatok valósítják meg, amelyek ezzel saját termelőkapacitásaikat bővítik, modernizálják, automatizálják.
Korábbi nemzetközi tapasztalatok szerint azok az országok, amelyek ilyen magas beruházási aktivitást mutattak fel, tartósan magas növekedési pályát voltak képesek befutni – mondta.
