– A hirdetések, reklámok közzététele rendkívül szenzitív terület, így a vállalatoknak napi szinten kell követniük a jogszabályok változását.
Bármilyen szabályszegés nagyon súlyos anyagi következményekkel járhat
– figyelmeztetett az ügyvédi társulás szakértője, Solt István.
Jelezte: a hatósági tájékoztatások alapján felmérték, hogy ahogy 2019-ben, úgy tavaly is akadt megabírság.
Például a Direct Group S. A. hirdetéseiről megállapították, hogy számos valótlanságot tartalmaz, ezért 800 millió forintos bírságot kapott a cég. A szakértő kifejtette, hogy a szankciók nagyságrendje jól tükrözi a körültekintés fontosságát. Az állandó szabálykövetés olyan esetben is fontos, mint amilyen az Egyesült Királyságban történt jelentős döntés nyomán várható. Felidézte, hogy
az elmúlt hetekben tették közzé azt a brit kormányzati tervet, amely betiltaná az egészségtelen élelmiszerek mindennemű reklámozását.
Ha ez a korlátozás hatályba lép, az a cégek százainak alapjaiban változtathatja meg a reklámozási gyakorlatát, sőt a marketingosztályok működését, felépítését is – vélekedett Solt István.
Az élelmiszerek reklámozásakor is szigorú előírások szerint kell eljárni Fotó: Magyar Nemzet
Holott, mint mondta, Magyarországon is éppen
a tiltott termékek, szolgáltatások hirdetésének közzététele tartozik a reklámozók leggyakoribb hibái közé.
Úgy tapasztalták, a kérdést sokszor nagyvonalúan kezelik a cégek, pedig itthon is léteznek tematikus korlátozások. Például a hazai jogszabályok szerint
tilos az olyan reklám közzététele, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz, de azokat sem tűri meg a hatóság, amelyek a gyermekek érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítják.
A másik gyakori hiba a sokat emlegetett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat – a legtöbb büntetést is emiatt szabják ki.
Korábban több márkás cikk is kétes kimenetelű ügyekkel került összefüggésbe a minőség terén. Mindenre figyelnek a hatóságok Fotó: Bach Máté
Ugyancsak
sűrűn fordul elő a tiltott összehasonlító reklámok közzététele.
– Ebben az esetben a hirdetés tartalmát nagyon pontosan meg kell tervezni, hiszen kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze, és csak az ellenőrizhető tulajdonságokat lehet összevetni – ismertette a jogi szakértő.
Egység három fronton
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrését célzó összehangolt, hatékony együttműködésről szóló megállapodását. Rendszeresen egyeztetnek az egységes jogalkalmazásról, bemutatva a témával kapcsolatos fontosabb ügyeket is, amellett erősítik a kölcsönös előzetes kommunikációt a közérdekű igényérvényesítések, a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán. A versenyhivatal és a jegybank bővítette a társintézmény számára fontos működési folyamatok és tudásbázis megismerését koordináló együttműködési dokumentumát is – közölték a napokban. Széles körű a magyar fogyasztókat védő intézményrendszer. A GVH részletezte: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben az ITM szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalok járnak el. Az MNB az általa felügyelt pénzügyi intézmények jogsértő kereskedelmi gyakorlata esetén intézkedhet, míg a GVH akkor léphet fel ilyen ügyekben, ha a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.
