Közleményükben hozzáteszik: az Ázsiából Európába tartó teherforgalomból tranzitországként Magyarország is profitál, kedvező adottságaival élve a régió logisztikai központjává válhat.
A szaktárca felidézi: a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kapacitásbővítése magyar-kínai együttműködésben valósul meg. A fejlesztés tervezési, engedélyezési és kivitelezési szerződését tavaly írták alá a felek, amely a finanszírozást biztosító hitelszerződés áprilisi véglegesítésével lépett hatályba.
A munka a tervek szerint két évig tartó tervezéssel és engedélyeztetéssel megkezdődött. A projekt eredményeként a vonalszakasz a jelenlegi egy helyett két vágányon, 160 kilométer/órás engedélyezési és 200 kilométer/órás tervezési sebességgel, korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszerekkel, felújított és akadálymentesített állomásokkal szolgálja majd ki az utasokat és fuvaroztatókat.
Az ITM javaslata alapján elfogadott törvényi szabályozás az európai TEN-T közlekedési törzshálózat részét képező vasútvonal fejlesztését, annak ütemterv szerinti megvalósulását segíti elő. Az új előírásoknak köszönhetően csökkennek az uniós átjárhatósági műszaki előírások szerinti tervezés és kivitelezés kapcsán felmerülő kockázatok, nő a munka hatékonysága. A rendelkezések a felelős szervek kijelölésével támogatják és egyszerűsítik a hatósági eljárási folyamatokat. A törvény határozott elvárásként rögzíti a környezet és a védett természeti területek védettségét a projekt kivitelezése során – ismerteti a tárca.
Schanda Tamás miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár a javaslat országgyűlési vitája során a közlemény szerint elmondta: a beruházás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Távol-Keletről Nyugat-Európába tartó áruk a görögországi Pireusz megötszöröződött forgalmú kikötőjének érintésével a leggyorsabban Magyarországon keresztül érjék el úti céljukat. Emellett hangsúlyozta, hogy a vasútvonal nemcsak a nemzetközi teherforgalomban tölt be központi szerepet, hanem a régió belső közlekedési kapcsolatainak színvonalát is emeli. A fejlesztéssel a menetidő több mint 8 óráról kevesebb mint a felére csökken a magyar és szerb főváros között.
