Kifejtette, a magyar kkv-k az elmúlt nyolc évben lépést tudtak tartani a nagyobb vállalatokkal, amit mutat, hogy ez idő alatt a magyar gazdaság a harmadával növekedett, a hazai mikro-, kis- és közepes vállalatok is ugyanennyivel, harmadával tudták növelni a hozzáadott értéküket.
György László felidézte, hogy a Világbank és a Pwc felmérése szerint egy átlagos közepes vállalkozás Magyarországon 52-56 százalék közötti adót fizetett 2006-2010 között a hozzáadott értéke után. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta folyamatosan csökken egy átlagos közepes vállalkozás adóterhe Magyarországon, ami 2019 második felében 36 százalék lesz.
Emellett a kormány bevezette a kisvállalkozók tételes adóját, a kata-t, amely a 600 ezer működő vállalkozásból 300 ezer számára biztosít 6 és 20 százalék közötti adóterhelést. A nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára bevezették a kisvállalati adót, a kiva-t, amely 13 százalékos adóterhelést jelent a hozzáadott érték után – mondta az államtitkár.
György László kitért arra, hogy készül az új kkv-stratégia, amelyről a vállalkozói szövetségekkel közösen országjáró rendezvényen kérik ki az érintettek véleményét, a velük egyeztetett anyag kerül majd a kormány elé tavasszal.
A kkv-stratégia fontos eleme a vállalkozói mentorprogram, amelyet az ITM az MKIK-val és a SEED alapítvánnyal közösen valósít meg. A program célja, hogy a növekedést elérni akaró vállalkozásokat segítsék, köztük a női, a fiatal és a generációváltás előtt álló vállalkozásokat. A multicégek úgy váltak naggyá, hogy az anyaországaik mindenben segítettek lehetőségeikhez képest – mutatott rá György László.
A kkv-stratégiának másik fontos eleme, hogy 2019 őszétől elindul a vállalkozó nemzet elnevezésű mobilalkalmazás, amely többek között ingyenes honlapkészítési és forrástérkép funkciókat is tartalmaz majd. A világon Magyarországon indul Hong-Kong után másodikként a vállalkozásokat segítő mobilalkalmazás – jegyezte meg az államtitkár.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kkv-k eszköz- és tőkehiányosak, ennek orvoslására a rendszerváltás óta folyamatosan indulnak programok.
A magyar vállalkozások egy részére jellemző a vállalkozói tudás hiánya is, illetve nincsenek vállalkozói tapasztalataik – mondta Parragh László. Hozzátette, az országos vállalkozói mentorprogramban egyebek közt abban segítik a vállalkozásokat, hogy a rendelkezésükre álló lehetőséget hogyan tudják jobban és hatékonyabban használni.
A program négy elemből áll, a személyes és szakmai mentorálásból, a pénzügyi és vállalkozói szemléletformálásból, a hatékonyságmérő programból és a vállalkozásfejlesztési szervezetek tevékenységének összehangolásából – ismertette az MKIK elnöke.
Lakatosné Lukács Zsuzsanna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezetője kiemelte, hogy a program indulásával szerdán megnyílt a regisztráció lehetősége a www.vallalkozztudatosan.hu honlapon, egyaránt várják a mentorok és a mentorálást igénylő vállalkozások jelentkezését.
A Széchenyi 2020 program keretében 3,3 milliárd forint európai uniós támogatással 2020 végéig valósul meg az Országos Vállalkozói Mentorprogram a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány konzorciumi együttműködésében.
