KSH: Kevesebb árut, hosszabb távra szállítottak a harmadik negyedévben

Kevesebb árut hosszabb távolságokra szállítottak a harmadik negyedévben, a közúti és vasúti áruszállítás teljesítménye csökkent, miközben a dunai áruszállításé nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szállítási ágazatról szóló összefoglaló kiadványából.

Forrás: MTI2019. 12. 02. 9:39
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A KSH adatai szerint a III. negyedévben az áruszállítás teljesítménye (14,4 milliárd árutonna-kilométer) 1,7 százalékkal csökkent 2018 azonos időszakához viszonyítva. A nemzetközi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 0,7, a belföldié 3,9 százalékkal mérséklődött.

A szállított áruk tömege (81 millió tonna) 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a vasúton szállított áruk tömege 7,0, a közúton szállítottaké 13 százalékkal esett vissza, a többi típusé nőtt.

A nemzetközi áruszállítás volumene (a belvízi és a csővezetékes szállításjavuló teljesítményének köszönhetően) 5,5 százalékkal nagyobb, a belföldié 13 százalékkal kisebb lett.

A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye meghaladta a 9 milliárdot, összesen 54 millió tonna árut szállítottak a vállalkozások. A szállítmányozók nagyobb távolságokra kaptak fuvarmegbízásokat, az átlagos szállítási távolság 167 kilométerre nőtt. A gyengébb kapacitáskihasználtság miatt az üresen megtett utak aránya 21 százalékra emelkedett.

A szállítás iránya szerint a belföldi forgalomban 15 százalékkal kevesebb árut szállítottak, 4,8 százalékkal alacsonyabb árutonna-kilométerben mért teljesítmény mellett, a nemzetközi forgalomban a volumen 1,8, a teljesítmény 7,9 százalékkal csökkent.

A vasúti áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítménye 3,4 százalékkal 2,5 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 7,0 százalékkal 12,2 millió tonnára csökkent. Az átmenő nemzetközi forgalom volumene 2,4 százalékkal 2,7 millió tonnára, a kivitel volumene 1,8 százalékkal 3,0 millió tonnára nőtt a behozott áruk tömege 2,4 százalékkal 3,2 millió tonnára mérséklődött. A teljes forgalomban az átlagos szállítási távolság 8 kilométerrel, 207 kilométerre nőtt.

A dunai áruszállítás teljesítménynövekedése a KSH kiadványa szerint 2019 előző negyedéveihez hasonlóan a III. negyedévben is folytatódott. A növekedés oka továbbra is az, hogy 2018-ban az extrém alacsony dunai vízállás miatt a forgalom is nagyon alacsony volt. A belvízi áruszállítás volumene összességében 13, teljesítménye 30 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához viszonyítva.

Míg a belföldi áruszállítás volumene 40 százalékkal (29 ezer tonnára), teljesítménye 17 százalékkal (1 millió árutonna-kilométerre) csökkent, addig a nemzetközi viszonylat volumene 14 százalékkal (2,0 millió tonnára), teljesítménye pedig 30 százalékkal (474 millió árutonna-kilométerre) nőtt.

A Duna magyarországi szakaszán a tranzit áruforgalom jelentősen, mintegy 50 százalékkal nőtt. A belvízi áruszállításban a magyar zászló alatt hajózó járművek részesedése mind az összes szállított áru tömegéből, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményéből hasonló nagyságrendű, 9-10 százalék körüli volt – olvasható a KSH kiadványában.

Nőtt a személyszállítás teljesítménye a harmadik negyedévben

Nőtt a helyközi személyszállítás teljesítménye a harmadik negyedévben: utaskilométerben mérve 8,5 milliárd volt, 2,7 százalékkal több mint 2018 azonos időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szállítási ágazatról szóló legfrissebb kiadványából.

Az utasok száma 145 millió volt, összességében nem változott 2018 III. negyedévéhez viszonyítva. A KSH a belföldi távolsági személyszállításban az utasszám stagnálása mellett az utaskilométerben mért teljesítmény 2,3 százalékos növekedését regisztrálta, míg a nemzetközi forgalomban 5,7 százalékos utaszám-növekedés mellett a teljesítmény 3,2 százalékos bővülését.

A helyközi személyszállítás teljesítményének 42 százaléka autóbuszon, 34 százaléka repülőgépen, 23 százaléka vasúton realizálódott, a belvízi forgalom elenyésző volt. Az utasok 74 százaléka autóbusszal, 25 százaléka vasúton, 1 százaléka repülőn jutott el úti céljához.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér harmadik negyedévi utasforgalma 4,7 millió volt, 6,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az utasforgalom 35 ezer, az előző év azonos negyedévinél 5,7 százalékkal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa volt. A fapados légitársaságok az utasok 53 százalékát szállították a KSH adatai szerint.

A Debreceni Repülőtér utasforgalma 47 százalékkal 189 ezerre, járatszáma 56 százalékkal 1624-re bővült az előző év azonos időszakához képest.

A helyi közösségi személyszállítás teljesítménye alig változott a kiadvány szerint, az utasok száma stagnált, 509 millió volt, az utaskilométerben mért teljesítmény 0,2 százalékkal mérséklődött 2018 azonos időszakához képest. Az utasok közel háromnegyede a fővárosban vette igénybe a szolgáltatást.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.