Lagarde: Túl vagyunk a javán

Megkezdődött a kilábalás a válságból, a folyamat azonban nem ígérkezik egyszerűnek Christine Lagarde szerint. Az Európai Központi Bank elnöke megvédte a pénzintézet monetáris politikáját, hangsúlyozva, hogy ez lehetővé tette a válság kedvezőtlen hatásainak mérséklését.

Az Európai Központi Bank elnöke szerint is sok a bizonytalanság Fotó: REUTERS/Ralph Orlowski

Egyértelműen elértük a mélypontot a gazdaságban, legalábbis Christine Lagarde szerint, aki tegnap azt nyilatkozta, hogy túl vagyunk a koronavírus-válság nehezén. A válság előtti állapothoz való gyors visszatérést viszont bizonytalannak nevezte az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, leginkább a járvány esetleges további hullámai ­miatt. A bank becslése szerint az eurózóna gazdasága 16 százalékkal esik vissza az első fél évben. A következő negyedévekre már fellendülést várnak, ennek köszönhetően éves szinten 8,7 százalékra mérséklődik a visszaesés, majd jövőre 5,2 százalékos növekedés következhet, 2022-ben pedig 3,3 százalék körüli lehet az adat.

Lagarde hangsúlyozta: a helyreállás nem lesz problémamentes, és néhány dolog alapvetően meg fog változni a gazdaságban. A cégek egy része alkalmazkodni fog az új helyzethez, sőt ezáltal új lehetőségekhez jutnak, másoknak viszont ez gondot jelenthet. Az EKB elnöke azt sem zárta ki, hogy a kereskedelem szintje még sokáig alatta maradhat a járvány előttinek.

Az Európai Központi Bank elnöke szerint is sok a bizonytalanság
Fotó: REUTERS/Ralph Orlowski

Lagarde védelmébe vette az EKB monetáris politikáját is, miután a német alkotmánybíróság májusban úgy találta, hogy az EKB programja jogilag problémás. Ezzel egyértelműen az eszközvásárlási programokra utaltak, amelyek egyfajta fedezetlen pénzkibocsátást jelentenek, ugyanakkor Lagarde hangsúlyozta, hogy ezen eszközök nélkül a válság sokkal mélyebb és hosszabb lett volna, és egyes tagországokat különösen súlyosan érintene. Az EKB pár hete jelentette be márciusban indított eszközvásárlási programjának bővítését, amelynek során összesen 1350 milliárd euró értékben vásárolhat államkötvényeket 2021 júniusáig.

Az Európai Központi Bank elnöke a tervezett 750 milliárd eurós közös európai kötvénykibocsátásról is beszélt. Erre májusban az Európai Bizottság tett javaslatot, de a tagállamok között mély megosztottság alakult ki a tervvel kapcsolatban. Az európai vezetők július 17-én össze is fognak ülni – a járvány kitörése óta először személyesen –, hogy egyeztessék álláspontjukat. Lagarde szerint nem valószínű, hogy a csúcson sikerül elsimítani az ellentéteket. Így további tárgyalásokra lesz szükség, mire megegyezés lehet az európai fiskális élénkítés e formájáról, és persze az sem zárható ki, hogy ennek hiányában a tervet végül elvetik.