A lap szerdai beszámolója szerint az államtitkár kitért arra: a lakosság nem is érzékeli, hogy az államnak évente 400 milliárd forintba kerül a készpénz kezelése, az elektronikus fizetés elterjedésének egyik legnagyobb akadálya pedig az a tévhit, hogy nagyon magasak a költségek, noha ezek számottevően csökkentek az elmúlt években.
Gion Gábor szerint a járványhelyzet egyértelműen segítette a pénzügyi digitalizáció erősödését, és további lökést adhat a fejlődésnek az, hogy januártól valamennyi online pénztárgéppel rendelkező kereskedő számára kötelező lesz az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása.
Elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium – egyebek mellett a bankszövetség javaslatcsomagját is figyelembe véve – összeállított egy banki javaslatcsomagot, és a kormányzati egyeztetésen kialakult az egyetértés abban is, hogy annak elemeit milyen határidőkkel kívánják megvalósítani. A változtatások egy részét a jelenlegi jogi környezetben meg lehet lépni, de jó részükhöz jogszabályalkotásra is szükség lesz, ezért a PM ősszel digitálistörvény-csomagot terjeszt a parlament elé.
Az államtitkár szerint az egyik legnagyobb megoldandó feladat megcáfolni azt a percepciót, hogy a digitális fizetés drága, vagy legalábbis többe kerül, mint a készpénzhasználat, és megmutatni a lakosságnak, hogy mennyivel több kényelmet és biztonságot nyújt a digitális fizetés – írta a Világgazdaság.
