– Az idén januárban nominálisan csaknem 940 milliárd forintot költött el a lakosság a kiskereskedelmi üzletekben, hasonlóan az egy évvel korábbi értékhez, ami azt mutatja, hogy a költekezési kedv nem lassult – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
A KSH jelentése szerint az előző hónaphoz viszonyítva januárban fél százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Cseresnyés Péter kiemelte, Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom több mint nyolcvan hónapon át dinamikusan nőtt, ez a tendencia 2020 januárja után a koronavírus-járvány miatt megtorpant. A járványt követően azonban arra számítanak, hogy az emberek pótolják az elhalasztott – főként tartós fogyasztási cikk – vásárlásaikat, ezáltal pedig a kiskereskedelmi forgalom újra bővülhet.
– A várakozásoknak megfelelően csökkent januárban a kiskereskedelmi forgalom. Ehhez hozzájárult a magas bázis időszaki adat mellett az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a vírustól való félelem, illetve a munkanélküliség emelkedése, ezzel párhuzamosan pedig a romló jövedelmi helyzet – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtökön közzétett adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: az eséshez érdemben hozzájárult az üzemanyag-kereskedelem csökkenése, amelyet az utazások számának mérséklődése, illetve az otthoni munkavégzés gyakoribbá válása magyaráz.
– Februárban a tavalyi felvásárlások, illetve a fennmaradó korlátozások miatt még a forgalom csökkenésére számítunk, míg áprilisban már növekedés várható a tavalyi alacsony bázis miatt – jelentette ki Regős Gábor, hozzátéve, hogy a márciusi dinamika az intézkedések, illetve a vírushelyzet fényében kérdéses.
Az év első hónapjában az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene tavaly januárhoz viszonyítva
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal nőtt,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,2 százalékkal csökkent,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,5 százalékkal csökkent.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteké 3,3 százalékkal csökkent.
Jóval kevesebb üzemanyag fogyott, mint decemberben
Fotó: Teknős Miklós
Nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (9,2 százalékkal), ugyanakkor a forgalom volumene csökkent
- a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (8,2 százalék),
- a bútor-, műszakicikk- (13 százalék),
- a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (14 százalék),
- a textil-, ruházati és lábbeli- (21 százalék),
- valamint a használtcikküzletekben (24 százalék).
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,4 százalékkal részesedő
csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 36 százalékkal bővült.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,5 százalékkal, a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 26 százalékkal csökkentek.
Idén januárban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 948 milliárd forint volt. Ebből
- 48 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben,
- 37 százalék a nem élelmiszer-kiskereskedelemben,
- 15 százalék pedig az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott.
