A tőzsdék értékeltségét, a részvényárak alacsony vagy magas szintjét nem lehet teljesen objektíven megállapítani, és erre nincs is szükség, hisz azért van a piac, hogy meghatározza az árat. Az a pillanatnyi reális ár, ahol egy adott részvényre eladó és vevő egyaránt van. Ugyanakkor minden részvény mögött egy gazdasági társaság áll, melynek teljesítménye, sikere, saját vagyona, jövőbeni növekedési lehetőségei és más fundamentális adatok azért nagyjából meghatározzák, mi az a tartomány, ahol az elemzők reálisan értékeltnek, olcsónak vagy éppen drágának tartanak egy részvényt.
Sok részvénynél, vagy akár egy adott tőzsdén a részvények összessége esetében már jobban meghatározható az értékeltség, hisz míg egy-egy cégnél nem feltétlenül látszik minden folyamat, vagy csak kevesen hiszik el a jövőbeni lehetőségeket, addig sok cég esetén ez már nem valószínű. Most egy érdekes adatot vizsgálunk meg, amely a részvények összességének értékét a gazdaság teljesítményével veti össze, mégpedig az egész világ szinjén. A világ összes tőzsdei részvényének összértékét (tőzsdei kapitalizációját) elosztjuk a világ GDP-jének értékével, és az így kapott arányszámot vizsgáljuk.
Jelenleg a tőzsdék teljes kapitalizációja 100 ezermilliárd dollár körül van, míg 2019 végén a világ GDP-je 85 ezermilliárd volt. Idén a világgazdaság jelentős mértékben csökkent, a pontos számot még nem tudjuk, de a becslések szerint 78-82 ezermilliárd lehet a jelenlegi érték, így, ha a tőzsdei kapitalizációt elosztjuk ezzel a számmal, azt kapjuk, hogy a tőzsdei összérték a világ GDP-jének 122-128 százaléka. És itt jön az érdekesség: az érték sosem volt 110 százalék fölött, de még 100 százalékon vagy fölötte is csak igen rövid ideig, mivel olyankor heves korrekció, visszaesés kezdődött a részvénypiacokon (egy érdekesség: 2009-ben a mélyponton mindössze 35 százalék volt ez a szám).
