Mögöttünk az amerikaiak, a franciák és a németek

Érdekes képet rajzolnak fel a közelmúltban készült nemzetközi felmérések a magyar adóügyekről. Ezek szerint például a hazai adószabályok versenyképesebbek, mint az amerikai, a német vagy a francia közteherviselési rendelkezések. Eközben Magyarországon volt tavaly a második legnagyobb adócsökkentés az unióban, a feketézők körül pedig nagy tempóban fogy a levegő.

Jakubász Tamás
2019. 12. 04. 9:32
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Versenyképesség: akármilyen téma is kerüljön szóba, a kifejezés manapság igen hamar elhangzik. A fogalom természetesen az adóügyekben is fontos, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a felmérés, amelyet nemrégiben készített a washingtoni Tax Foundation, amely elemezte a világ 36 országának adórendszerét, rangsort is felállítva közöttük. A lista érdekességeire a Pénzügyi Szemle hívta fel a figyelmet. A kutatók vizsgálták az adórendszerek felépítését, a kulcsok mértékét, a versenyképességre gyakorolt hatást, az adójogszabályok betarthatóságát és az egyszerűséget is. A lista első helyére az észtek kerültek, a másodikra Új-Zéland, a harmadikra pedig Lettország. Magyarország a 14. helyet érdemelte ki. Szlovákia és Csehország például előttünk van, miközben Franciaország a lista végén található, ahogy hátra került Lengyelország, Olaszország és Japán is. A magyar adórendszert az alacsony szja és a szintén csekély társasági adó juttatta előre, a magas áfa ellenben rontott a helyezésén.

Megemlíthető az Eurostat egy friss kimutatása, mely nemrégiben azt jelezte, hogy az unióban Magyarország a második legnagyobb adócsökkentő volt tavaly. A terhelés GDP-hez viszonyított aránya Dániában csökkent a legnagyobb mértékben, 0,9 százalékponttal, majd következett Magyarország 0,8, illetve Finnország 0,7 százalékponttal. Luxemburgban eközben a GDP arányában 1,6 százalékpontos emelkedést jegyeztek fel tavaly, míg Romániában 1,3 százalékponttal, Lengyelországban pedig 1,1 százalékponttal nőtt a mérték. A Pénzügyi Szemle összeállításából kiderül az is, hogy 2018-ban az előző évhez képest húsz EU-tagországban emelkedett az adó- és járulékterhelés, csökkenést mindössze nyolc országban regisztráltak – köztük idehaza. Magyarországon így 37,6 százalékra mérséklődött az elvonás GDP-hez viszonyított aránya.

Érdemes idézni az Európai Bizottság szeptemberi jelentését is, amely szerint tovább mérséklődött idehaza az úgynevezett adórés, vagyis az a mérőszám, amely megmutatja, hogy az elvben beszedhető forgalmi adó mekkora része nem kerül a költségvetéshez. A százalékos érték öt év alatt 12 százalékponttal csökkent: az adórés 2013-ban még 21 százalék volt, tavaly ugyanakkor – a brüsszeli szakértők becslése szerint – kilenc százalékra csökkent. A legnagyobb mérséklődést egyébként 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor a bizottság előzetes becslése alapján közel öt százalékponttal zsugorodott a mutató. A változásról a pénzügyi tárca korábban úgy fogalmazott: az adatok jelentős fehéredést mutatnak.

A folyamat az online pénztárgépek 2014-es rendszerbe állításával indult el, majd következett az ekáer, végül az online számlázás elindítása. 2013 és 2017 között körülbelül 840 milliárdot hozhattak a feketegazdaság ellen bevezetett intézkedések.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.