Nem csökken a világ energiaéhsége

Folytatódik az energia iránti igény növekedése, a világszintű termelés 2,2 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt. A világválság miatt a fejlődő országokban korábban megtorpant az energiaéhség növekedése, mára azonban ismét bővülés figyelhető meg. Ázsia és Afrika pedig rohamtempóban falja a szenet és a földgázt.

2019. 08. 23. 15:29
null
MN_SABLON
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emelkedett a világ energiatermelése 2017-ben, a 14 035 millió tonna olaj­egyenérték (toe – a mértékegység az adott mennyiségű energia előállításával egyenlő energiaértékű nyersolaj tömegét mutatja tonnában) 2,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napokban publikált számításai között. A szervezet szerint a növekményt elsősorban a szén és a földgáz felhasználásának több mint 120 millió toe bővülése okozta. Emellett – a vízenergiát és a bioüzemanyagokat nem számítva – a megújulóalapú energiatermelésben kicsit több mint 30 millió tonna olaj­egyenértéknyi emelkedést regisztráltak. Az olaj felhasználása arányaiban nem változott, a fosszilis üzemanyagok együttesen az energiatermelés 81,3 százalékát tették ki 2017-ben.

Az előállításnak több mint a fele öt vagy annál kevesebb országban koncentrálódik, az üzemanyagok típusától függően. A szénalapú globális energiaelőállítás majdnem felét Kínában regisztrálták, ahogy a vízenergia harmadát is. Az Egyesült Államok és Franciaország pedig együttesen a nuk­leáris alapú áramtermelésnek közel felét tudhatták magukénak. Szaúd-Arábia, Oroszország és az USA olajfelhasználása mintegy negyven százalékát tette ki a világon összesen eltüzelt energiahordozó mennyiségének, míg a közel-keleti királyság nélkül a világ legnagyobb és a harmadik legnagyobb országa a földgázfelhasználás 40 százalékáért felelt.

Döbbenetes mértékben, több mint két és félszeresére ugrott a világ energiaigénye 1971 és 2017 között. Eközben – dominanciáját megtartva – az olaj részesedése 44-ről 32 százalékra esett, a földgázé pedig 16-ról 22 százalékra emelkedett. A vizsgált időszakban a szén felhasználása arányaiban csak egy százalékkal növekedett (27-re), az atomenergia hasznosítása pedig fél százalékról majdnem ötre emelkedett. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai 1971-ben 61 százalékkal részesedtek a világ összes energiatermeléséből, ám ez 2017-re 38 százalékra esett, amiben szerepe volt a 2008-as világválságnak is. Ezért évekig 3600 millió tonna olajegyenértéken állt az OECD éves igénye, majd a válságból kilábalva valamivel több mint százmillió toekel emelkedett 2017-re. Eközben az ázsiai, nem OECD-országok csoportjának energiaéhsége a hétszeresére ugrott, így két évvel ezelőtt már az igény harmada abban a térségben keletkezett.

Afrika igénye a vizsgált időszak alatt több mint négyszeresére bővült, miközben az európai és eurázsiai nem OECD-államok felhasználása szinte megfeleződött, de még így is a harmadik legnagyobb fogyasztói csoportot alkotják. A régióról a jelentés készítői megjegyzik: noha nagyrészt önellátó államokról van szó, köztük kifejezetten nagymértékű energiaimportra szorul Málta, Ciprus és Belorusz. A tavalyi évre vonatkozó előzetes adatok alapján Oroszország volt a világon a második legnagyobb energiaelőállító, és vezette a földgáztermelők rangsorát. Harmadik helyet ért el a kőolaj-felhozatalban és a hatodik legjelentősebb széntermelő. Keveset hallani Türkmenisztánról, pedig továbbra is a hatodik legnagyobb gáz­exportőr, az országgal határos Kazahsztán pedig a nyolcadik a szénkivitelben.

Kezdődik a karbantartás

A tervek szerint ma reggel 7 órakor állítják le a paksi atomerőmű 3. blokkját és kezdik el az egység tervezett főjavítását – áll az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. honlapján. A kiégett üzemanyagot meghatározott időnként ki kell venni, és friss fűtőelemmel kell feltölteni a reak­tort. Ilyenkor nyílik lehetőség az ellenőrző vizsgálatokra és a berendezések karbantartására is. Az atomerőmű üzemelésének kezdetétől, 1982-től 2015 végéig 12 hónapos ciklusokban tartották a főjavításokat egy-egy reaktorban, vagyis nagyjából 11 hónapnyi üzem után szerelték szét az egységeket és a berendezések egy részét. A blokkok üzemanyag-átrakásai 2016-tól 15 hónapos ciklusra álltak át. Így a leállások az év során egyenletesen oszthatók el.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.