Nincs nyomás a kamaton

Ezúttal sem változtak a monetáris kondíciók. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnapi kamatdöntő ülésén az alapkamatot 0,9 százalékon, a jegybanki betéti rátát —0,05 százalékon hagyta. A piacon arra számítanak, hogy a recesszióba hajló nemzetközi környezet és a meghatározó jegybankok várható lépései nyomán az MNB jó ideig nem nyúl a meghatározó rátákhoz.

Teljes a nyugalom a jegybankban, a forint erősödése érdekében csak később szigoríthatnak Fotó: Bach Máté

A lassuló európai gazdaság dezinflá­ciós (a csökkenő infláció) hatásai be­gyűrűznek, a kockázatok erősödnek, ám a változások mértékét majd a második fél évben beérkező adatok alapján lehet megítélni – helyezte kilátásba tegnapi ülése után a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A testület közleményében kifejtette: az adószűrt maginfláció az év végétől várhatóan fokozatosan három százalékra csökken, az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban kezdett mérséklődni. Júliusban az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A tartósabb pénzromlási folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabb szinten mozogtak.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg – hangsúlyozta a jegybank –, az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső gazdasági fejlődés egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A befolyásoló tényezők között szerepel a globálisan uralkodó jegybankok monetáris politikájának változása – az Európai Központi Bank, valamint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kamatcsökkentést helyezett kilátásba. Számottevő az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása is.

Teljes a nyugalom a jegybankban, a forint erősödése érdekében csak később szigoríthatnak
Fotó: Bach Máté

A monetáris testület változatlanul úgy kalkulál, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől ugyan fokozatosan lassul, ám továbbra is élénk marad. A magyar bruttó hazai termék (GDP) 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása.

Várhatóan a hazai monetáris állapotok szinten tartása, majd fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez. Így a csökkenő importált infláció nyomán biztosítható a célul tűzött, háromszázalékos hazai fogyasztóiár-index elérése – véli a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely arra számít, hogy a monetáris tanács negyedévente, az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő devizaswap-állományok tervezett méretéről. A szakember várakozásai szerint legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs monetáris lépések, az alapkamat emelésére pedig legkorábban az év negyedik negyedévében kerülhet sor. A bankrendszeri likviditás további növelése azonban a következő hónapokban is folytatódhat.