Összekapcsolja Esztergomot Párkánnyal a bringarendszer

Közbringarendszert kialakítani komoly tervezést igényel a városoktól. Nem véletlenül ritka, hogy ugyanaz a rendszer szolgáljon ki két közeli, de más országban fekvő várost. A Mária Valéria Bike pontosan ilyen, amely újabb kapocs Esztergom és Párkány között.

Magyar Nemzet
2020. 03. 09. 15:27
null
A könnyedebb kerékpárok is megállják a helyüket a városi használatban Fotó: Nyari Andrea
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mária Valéria Bike (MVB) közösségi kerékpáros rendszer a hasonló nevű hídhoz hasonlóan azt a célt is szolgálja, hogy közelebb hozza egymáshoz a Duna két partján, egymással szemben fekvő két várost. Az MVB integrálja az Esztergomban már régebb óta működő Ebi közbringás rendszert is. Annak hat meglévő állomásához 14 újat alakítottak ki (nyolcat Esztergomban, hatot Párkányban) 278 dokkolóhellyel, összesen hatvan hagyományos és 45 elektromos rásegítésű kerékpár vehető igénybe.

Az MVB ugyanazokra a hardveres és szoftveres alapokra épül, mint a vállalat hasonló közösségi kerékpáros rendszerei, amelyek egyebek mellett Pozsonyban, Debrecenben, Szegeden, Nagykanizsán, Győrben és Hévízen üzemelnek. A kerékpárokat, a dokkolóállomásokat és a vezérlőoszlopokat egy hazai gyártó, a Neuzer Kft. szállítja, ez a cég alakította ki 2012-ben az EBI-t és üzemelteti azóta. – Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az üzemeltetési költségek alacsonyan tartásához a bérelhető kerékpároknak sem kell feltétlenül rendkívül masszív, tömör gumis, ólomnehéz járműveknek lenniük – mondta a járművekről Kiss Bálint, a rendszer kialakítását levezénylő T-Sys­tems Magyarország projektvezetője. – A Neuzer bringái hasonlók a hétköznapi biciklikhez, de kialakításuknál figyelembe vették azt is, hogy az idő nagy részében a szabad ég alatt vannak – tette hozzá.

A könnyedebb kerékpárok is megállják a helyüket a városi használatban

A szoftveres hátteret a T-Systems működteti a saját rendszerein, azzal az üzemeltető városnak semmilyen dolga nincs. A rendszer alapvetően ugyanaz mindegyik városban, aminek előnyei között megemlíthető az, hogy aki például Nagykanizsán már regisztrált, az Esztergomban is használhatja a rendszert újbóli adatmegadás nélkül.

A rendszer ugyan alkalmas lenne az e-dokkolók nélküli működésre, Kiss Bálint szerint több érv is szólt amellett, hogy Esztergomban mégis a dokkolók mellett döntöttek. Ilyen módon ­például megelőzhető, hogy a várost ellepjék a szanaszét hagyott, a közlekedést nehezítő kerékpárok – számos nagyváros, köztük Budapest is küzd ezzel a problémával.

A fizetési megoldásokban is a jól bevált metódust követik (a konkrét díjszabás természetesen a helyi önkormányzatok hatásköre). Az alkalmi felhasználók online regisztrálnak a rendszerbe, és ott tudnak egy-, három- vagy hétnapos jegyet vásárolni. A bérléshez PIN-kódot kapnak a telefonjukra, azt kell a dokkolón megadniuk. A helyiek, a rendszeres felhasználók az értékesítési pontokon köthetnek bérleti szerződést és vehetnek bérletet egy, hat vagy tizenkét hónapra, ami után kapnak egy plasztikkártyát, és csak azt kell a kerékpárhoz érinteniük.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.