Júniusban a bruttó átlagkereset 364 800 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.
A KSH adatai szerint az idén január-júniusban a bruttó átlagkereset 359 500 forint, a nettó átlagkereset 239 000 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Júniusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forint volt.
Január-júniusban a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 375 100 forint volt, 9,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 3,4 százalékos inflációval számolva reálértéken 6,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőtt az átlagkereset és 378 ezer 800 forint volt júniusban, a költségvetésben 6,0 százalékos éves növekedéssel 367 ezer 500 forintot tett ki.
Az iparban 12,0, az építőiparban 7,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset és júniusban 390 ezer, illetve 281 ezer forint volt. A pénzügyi biztosítási szektorban átlagosan 705 ezer forintot, az infokommunikációs szektorban 620 ezer forintot lehetett keresni júniusban, ami 4,1, illetve 10,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idegenforgalomban – szálláshely szolgáltatás, vendéglátás – 13,9 százalékos volt a keresetek emelkedése, de még nem érte el 240 ezer forintot.
A közigazgatásban és a védelmi szerveknél 429 ezer forint volt a havi bruttó kereset 10,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az oktatásban 3,2 százalékkal, az egészségügyben 5,1 százalékkal 340 ezer, illetve 351 ezer forintra.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 700 forintot, míg a nők körében 325 700 forintot ért el, ami a férfiak esetében 11,3, a nők esetében 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset 334 600 forintra becsülhető január-júniusban, 10,5 százalékkal nőtt egy év alatt – közölte a KSH.
A szolgáltatások és a beruházások növelték legjobban a második negyedévi GDP-t
A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 1,1 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye – erősítette meg második becslése alapján a KSH. A növekedést a szolgáltatások és a beruházások támogatták a legerőteljesebben.
A GDP 4,9 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. A mezőgazdaság teljesítménye semlegesen hatott a GDP-re.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A belföldi felhasználás 6,1 százalékkal növelte, a külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal – ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal – csökkentette a növekedés ütemét.
Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, az első negyedévi 5,9, illetve 5,8 százalékos növekedés után. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez.
Az építőipar hozzáadott értéke 27,8 százalékkal nőtt az első negyedévi 46,7 százalékot követően. A mezőgazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami kisebb csökkenés az első negyedévi 2,7 százalékosnál.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,2 százalékkal nőtt, gyorsabban az előző negyedévi 3,8 százalékosnál. A legnagyobb emelkedést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 7,5 százalékkal az első negyedévben is jelentős 6,5 százalékot követően.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 6,5, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágé pedig 5,9 százalékkal emelkedett a múlt év második negyedévéhez mérve. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,6 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,5 százalékkal növekedett.
A háztartások tényleges fogyasztása mérsékeltebben, 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben nő a tartós ( például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 12 százalék) és a féltartós (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 9,1 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene. Átlag alatti volt az emelkedés a nem tartós termékek (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 4,1 százalékos) és a szolgáltatások (3,5 százalék) vásárlása terén – jelentette a KSH.
A végső fogyasztás 3,9 százalékkal nagyobb lett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen nőtt, a második negyedévben 16,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 6,6 százalékkal nagyobb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 592 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import 4,3 százalékos bővülése meghaladta a 2,7 százalékos exportnövekedést.
Az áruforgalomban a kivitel 2,8, a behozatal 5,0 százalékkal nőtt, az idegenforgalmat is magába foglaló szolgáltatások exportja 2,4, importja 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
2,3 milliárd euró aktívumot termelt a szolgáltatások külkereskedelme a második negyedévben
A szolgáltatások euróban számított exportja 1,4 százalékkal, importja 1,8 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos negyedévéhez képest. Az aktívum 2,341 milliárd eurót tett ki, 17 millió euróval nőtt a múlt év azonos időszakához mérve – jelentette a KSH.
Az export értéke 6,6 milliárd euró (2,1 ezer milliárd forint), az importé 4,2 milliárd euró (1,4 ezer milliárd forint) volt a második negyedévben.
Az aktívum 43 százaléka a turizmusból, 34 százaléka a szállítási szolgáltatásokból származott. A turizmus exportbevételei 10,1 százalékkal, a szállítási szolgáltatásoké 8,7 százalékkal nőtt, a két ágazat importkiadásainak 5,6 százalékos, illetve 2,2 százalékos növekedésével így 1,726 milliárd euró, illetve 1,551 milliárd euró aktívumot termeltek a második negyedévben.
A szolgáltatásexport 71, az import 76 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország, ebben a viszonylatban 1,4 milliárd eurós többlet keletkezett. A legfontosabb partner Németország volt, amellyel az összforgalom 19 százaléka bonyolódott le. A második legfontosabb partner, az Egyesült Államok 10 százalékos arányban részesedett a kereskedelemből.
A többlet az európai uniós forgalomban 5,1 százalékkal, 78 millió euróval csökkent a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az unión kívüli országok esetében 95 millió euróval javult az egyenleg, ez leginkább az amerikai országokkal, ezen belül is az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem eredménye. Az Egyesült Államokkal bonyolított szolgáltatás-külkereskedelem többlete 44 százalékkal, 79 millió euróval nőtt.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások csoportjának 39 százalékos volt a részesedése, ezt követte a szállítási szolgáltatások csoportja 27, és a turizmus 24 százalékkal.
Importnál is az üzleti szolgáltatások részesedése a legkiemelkedőbb, 59 százalékos, a szállítási szolgáltatások 23, a turizmus pedig 13 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
Január-júniusban a kivitel értéke 12,4 milliárd euró (4,0 ezer milliárd forint), a behozatalé 8,2 milliárd euró (2,6 ezer milliárd forint) volt. A kivitel értéke 2,9 százalékkal (346 millió euróval), a behozatalé 2,5 százalékkal (195 millió euróval) emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
