A vállalkozások digitális fejlesztését, illetve a felnőttképzés kiterjesztését érintő javaslatokat vitatták meg a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) tagjai legutóbbi, csütörtöki ülésükön – közölte a Pénzügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta az ülésen, amely áttörést hozhat Magyarország felzárkózásában, a 2020-as évek elejére az Európai Unió tíz legfejlettebb digitális tagállama között lehetünk.
A kamara és a kormány eddigi együttműködését értékelve az MKIK elnöke kiemelte a Modern vállalkozások programot, amelynek keretében egyre több pályázó nyeri el a digitálisan felkészült vállalkozás minősítést.
Parragh László emellett további, tizenöt pontból álló intézkedéscsomagra is javaslatot tett, többek közt az ágazati digitális stratégiák, a fejlesztési programok elfogadására és megvalósítására, a vállalati digitális programok feltételeinek javítására, finanszírozási kereteik megemelésére. Az elnök szerint elengedhetetlen az is, hogy a vállalati digitalizációs ismeretek minél előbb a szakképzés részévé váljanak.
A digitális szakemberek képzése a kis cégeknél is fontos
Fotó: Havran Zoltán
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára javaslatot tett a tanács számára a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő innovatív átalakítására, amelynek célja, hogy a képzések nagyobb mértékben reflektáljanak a vállalatok valós képzési igényeire.
Az államtitkár szerint a digitális szakemberek számának növelésével érhető el a magasabb hozzáadott érték előállítása, illetve nőhet a beruházások száma és a kis- és középvállalkozások termelékenysége.
A Pénzügyminisztérium közleménye idézi Varga Mihály tárcavezetőt, aki kiemelte: a versenyképességi tanács több mint kétéves működése eredményes, a testület több versenyképességi javaslatát is elfogadta a kormány. A tanács által kidolgozott Program a versenyképesebb Magyarországért pedig megfelelően azonosította a fejlesztendő területeket, beleértve a vállalati környezet javítását, a K+F-rendszer fejlesztését és a munkavállalók képzettségének növelését.
