Enyhén csökken idén a béren kívüli juttatások keretösszege: egy munkavállaló átlagosan bruttó 370 ezer forint, vagyis nettó 270 ezer forint értékben kap keresete mellé jövedelemkiegészítő juttatást, kafetériát 2020-ban – derül ki a Liga Szakszervezetek közléséből. Ennek oka, hogy 2019-től számos béren kívüli juttatási elem kedvezményes adózása megszűnt, így a munkáltatók körében is veszített népszerűségéből a kafetéria. Az érdekképviseleti konföderáció ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, sok munkáltató egyéb, korábban nem tapasztalt megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a munkabérén felül olyan juttatást kínáljon az alkalmazottnak, amely egyfelől hasznos, másfelől nem jár pluszköltséggel.
A Liga a juttatásokról készült legújabb felméréseket idézve példaként említi: egyre inkább jellemző, hogy a korábban ismerthez képest sok munkáltató újraértelmezte a béren kívüli juttatások fogalmát. Egyre népszerűbb például a foglalkoztató által nyújtott, a cég tulajdonában lévő személygépkocsi magánhasználata. A törvény szerint ugyanis a személygépkocsi magáncélú használatából származó jövedelem adómentes juttatásnak minősül, amely után a munkáltatónak és a munkavállalónak sincs közteherfizetési kötelezettsége. A várakozások szerint az ilyen, és ehhez hasonló elvek mentén újragondolt juttatási módszerek rövid idő alatt elhozzák a jövő kafetéria-elemeit.
A fenti példánál maradva azért is láthat trendfordulót a Liga, mert a jövedelemadó szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szokásos piaci értéknél kisebb összegű térítési díjat határoz meg a munkáltató. A gépkocsihasználat térítési díjának és a magánhasználat szokásos piaci értékének különbözete adómentes, vagyis a különbözet után nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak. Mindez vonatkozhat cégautókra, de a legújabban bevezetett úgynevezett car sharing (autómegosztó) szolgáltatást nyújtó cégeken keresztül a rövid időintervallumra, percekre, vagy akár órákra is kölcsönözhető autókra is.
Ismert, az Országgyűlés a 2019-ben életbe lépett adócsomag 2018-as elfogadásakor döntött a béren kívüli juttatási rendszer átalakításáról, megszüntetve a legtöbb kafetéria után járó adó- és járulékkedvezményét. A lépést akkor a kormány a rendszer egyszerűsítésével indokolta, s arra kérte a foglalkoztatókat, hogy utalványok helyett a magasabb bérrel ismerjék el alkalmazottjuk munkáját.
A kafetéria-elemek jelentős részét érintő kedvezmény megvonása ellen a parlamenti döntést követően több érdekképviselet is tiltakozott. A szakszervezetek 2018. őszén utcai demonstrációt is szerveztek a korábbi juttatási rendszer egyes elemeinek megtartásáért. A munkavállalók ugyanakkor nem vonultak tömegesen az utcára, az érdektelenség oka pedig az volt, hogy a dolgozók túlnyomó része sosem kapott béren kívüli juttatást. A kafetériában részesülő szűk munkavállalói kör pedig az egyébként is magas fizetésű pozíciókban helyezkedett el.
A Liga összegzése szerint 2020-ban is a továbbra is kedvezményesen adható SZÉP-kártya marad a legelterjedtebb juttatási forma, de alacsonyabb közteherfizetés mellett vehetők igénybe a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulások. Emellett a kis értékű ajándékutalványra, a sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőkre, vagy az óvodai- és bölcsődei költségek támogatására jár kedvezményes kafetéria-elem.
