Nem mindegy, hogy válságos időszakban milyen eszközökkel tudja kezelni egy kormány a nehézségeket. A különbséget jól mutatja az, hogy mi történt tavaly a koronavírus-járvány kellős közepén, és mi történt 2006-ban, amikor a balliberális kormány próbálta orvosolni a saját maga által előidézett krízist.
A globális pénzügyi vihar 2008-ban robbant ki, ám Magyarországot már 2006-ban fojtogatta a felelőtlen kormányzásból fakadó válság. Abban az évben 9,2 százalék lett az államháztartási hiány, ami világviszonylatban a második legrosszabb mutató volt. Ráadásul ezt az adatot iszonyatos megszorítócsomag mellett sikerült produkálni.
A Gyurcsány-csomag első körben átlagosan harminc százalékkal feljebb srófolta a gáz és a villamos energia fogyasztói árát, emelte a középső áfakulcsot, ahogy a munkáltatói és egészségügyi járulékot is.
Bevezette a kamatadót, növelte az eva kulcsát, majd 2007 januárjától további hasonló, adóemeléseket is tartalmazó intézkedések következtek. Mindezek mellett sem a lakosság, sem a cégek nem tudtak beruházásokba fogni, de leálltak az állami megrendelések is. Ekkor kezdődött a hazai építőipar évekig tartó vesszőfutása is.
Tavaly az Orbán-kormánynak a koronavírus-járvány miatt kellett a válság ellen fellépnie. Az országot pénzügyi és gazdasági szempontból erős állapotában érte a baj, és a megoldás eszközei is mások voltak, mint a balliberális irányítás idején.
Sem a lakosságnak, sem a vállalkozásoknak nem kellett megszorításokkal szembesülniük, és nem álltak le az állami megrendelésekből finanszírozott beruházások sem. Olyannyira nem, hogy 2020-ban 3059 milliárd forint értékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban.
A 2020-as esztendőben – éves összevetésben – nominálisan 4,5 százalékkal emelkedett az állami projektek értéke, amelyben számottevő szerepet játszottak a koronavírus elleni védekezés érdekében meghozott kormányzati döntések is. Így például a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztésekkel az egészségügyben 15 százalékkal bővültek a beruházások, míg az oktatási ágazatban hét százalékkal. Mindezek eredményeként 2020-ban hazánk GDP-arányos állami beruházási rátája 6,4 százalékra emelkedett, ami – a megelőző évhez hasonlóan – az uniós dobogó legfelső fokát jelentette.
Az állami fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy az építőiparban tavaly 362 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez 17 100 fővel volt magasabb a megelőző évinél. Az építőipari beruházások több területet magukkal húztak, így a többi között a feldolgozóipar egyes ágait.
Összességében megállapítható, hogy az állam beruházási aktivitása a múlt évben is támogatta a gazdaság teljesítményét. A tavaly elindított fejlesztések ráadásul az idén és a következő években is erősítik a növekedést. A 2022-es költségvetés tervezete szintén az élénkítés jegyében készül, ennek része az adóterhek további csökkentése, valamint a beruházások támogatása. A következő időszakban csak az állami társaságok mintegy tízezermilliárd forint értékben fejlesztenek, ezekből 5700 milliárdnyi már az előkészítés és a kivitelezés fázisában van.
Tavaly év végén már újra emelkedő pályán
A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint tavaly összességében 3,8 százalékkal mérséklődött a beruházások (állami, vállalati és lakossági) volumene az egy évvel korábbi, rekord magas bázishoz képest. Az utolsó negyedévben azonban már újra emelkedő pályára álltak a fejlesztések, az előző év azonos időszakának eredményeit 2,5 százalékkal meghaladva. A beruházási volumen növekedéséhez nagymértékben hozzájárultak a különböző gazdaságvédelmi hitelprogramok és a pénzintézetek hitelezési aktivitása is.
