Varga Mihály: A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség

A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony – 3,4 százalékos – a munkanélküliségi ráta, mint most – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait értékelve.

Fotó: Illyés Tibor

A KSH csütörtökön jelentette, ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi három hónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa. Az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A miniszter megállapította, a 2010-es a kormány által kiindulópontnak tekintett 3,7 milliós foglalkoztatáshoz képest 800 ezres a növekedés.

Az adatok azt jelzik, hogy a különböző szektorokban érezhető munkaerőhiány és a bérnövekedés „magatartásbéli változásra” kényszerítette a vállalkozásokat, így ezek sokkal hatékonyabban használják fel a munkaerőt, mint korábban – mutatott rá a miniszter.

Hozzátette, a munkanélküliségi ráta csökkenése egyre lassul, de abban bíznak, hogy a mostani érték még nem a végleges szám, s amíg van olyan ország, amelynek jobbak a mutatói – mint például Csehország a maga 2 százalékával -, addig a kormánynak is van tennivalója.

Varga Mihály szerint nagy jelentőséget lehet tulajdonítani a munkavédelmi akciótervnek, amely a jelek szerint jól működött az elmúlt években.

„Tehát a kedvező gazdasági helyzet, a kormányzati gazdaságpolitikai lépésekkel megtámogatva eredményezte azt, hogy Magyarország ma az Európai Unióban a negyedik legjobb adatot tudja produkálni a munkanélküliségi rátát tekintve” – hangsúlyozta.

Kitért arra is, a KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak létszáma is kedvezően alakult, hiszen az egy évvel korábbihoz képest 48 ezerrel kevesebben dolgoznak így. Mindez úgy valósult meg, hogy az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 84 ezer új munkahely jött létre.

„Tehát az kitűzött célunk, hogy a közfoglalkoztatás egy átmeneti lehetőség legyen csak, s innen tovább tudjanak lépni az emberek egy valós, tényleges munkaerőpiacra (...), úgy tűnik, hogy működik” – mondta Varga Mihály.

Elemzők: kevés lehetőség maradt a munkaerő piaci helyzet további javítására

A munkanélküliség valószínűleg elérte mélypontját, a foglalkoztatás javulása pedig egyre keményebb strukturális korlátokba ütközik – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A KSH adatai szerint ismét 4,5 millió felett volt, az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottak száma a március-májusi háromhónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 84, a külföldi telephelyen dolgozóké 8 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 48 ezerrel, 114 ezerre csökkent.

A március-májusi időszak átlagában, 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami újabb rekordnak számít az előző háromhónapos időszak 3,5 százalékos arányát követően. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: az állástalanok aránya újabb rekord alacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb. Ez főként annak tudható be, hogy jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre. A vállalatok már egyre inkább hajlandóak olyan munkaerőt is felvenni, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerő-piaci körforgásból.

A legfrissebb adatban vélhetően a szezonalitás is szerepet játszik, az év egészét tekintve továbbra is 3,6 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátát vár az ING Bank elemzője.

A munkaerőpiac telítettségének fennmaradása várhatóan további bérnyomást és hatékonyságjavulást kényszerít ki a gazdaság egészében.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság; régóta nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató is kedvező.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javulás következzen be, szerkezeti átalakulásra van szükség. Egyrészt oktatási programokkal, képzésekkel kellene az inaktívakat visszaterelni a piacra. Fokozni kellene a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás arányát, amely utóbbi most 10 százalék alatti, szemben a 20 százalékos uniós értékkel – mondta a szakértő.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a március-májusi munkanélküliség a valaha volt legalacsonyabb volt, a ráta nagyon közel járhat a természetes mélypontjához. Az adatok összességében továbbra is feszített munkapiacot jeleznek, a vállatok munkaerő kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás. A következő, április-júniusra vonatkozó közlés vízválasztó lehet a későbbi trendre vonatkozóan, ugyanis a korábbi években ez az időszak minden esetben a foglalkoztatás ugrásszerű javulását mutatta, aminek esetleges elmaradása bizonyítékot szolgáltathat a foglalkoztatás felső korlátjának elérésre.

A feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog érdemben lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ezt azonban az elérhető szabad munkaerő jelenlegi gyenge minősége lehetetlenné teszi. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is.

A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek. Ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel – tette hozzá.