A miniszter telefonon úgy fogalmazott, hogy a kormány csak akkor tekinti megoldottnak a kérdést, ha a kárpátaljai magyarok azt mondják, a helyzet nekik így elfogadható. „Ettől eltérő helyzethez mi a hozzájárulásunkat nem adjuk” – jelentette ki.
A kárpátaljai magyarok azt kérték a kormánytól, hogy harcoljon ebben a kérdésben, hiszen az új ukrán oktatási törvény súlyosan sérti a kisebbségi jogokat és az EU–Ukrajna társulási megállapodást is – hangsúlyozta. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a társulási szerződés kimondja, Ukrajnának folyamatosan erősítenie kell a kisebbségi jogok tiszteletét.
Azt mondta, az ukrán nyelv oktatását kell jobban megszervezni, nem az anyanyelven tanulás lehetőségét elvenni. A kárpátaljai magyar pedagógusok több mint tíz éve jelezték először, hogy az ukrán nyelvoktatás gyenge, de senki nem mozdította a füle botját sem Kijevben – jegyezte meg. A miniszter hozzátette, hogy a kárpátaljai magyar pedagógusok szívesen részt vesznek egy olyan módszer kidolgozásában, amelynek nyomán majd jobban fogják beszélni az ukrán nyelvet a kárpátaljai magyar gyerekek. De – mint mondta – az anyanyelven való tanulás jogának elvétele semmilyen módon nem segít abban, hogy a diákok az államnyelvet jobban beszéljék – írja az MTI.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Pavlo Klimkin ukrán külügyi vezetővel közös megbeszélést követő múlt heti sajtótájékoztatón egyébként kijelentette, hogy egyáltalán nem a balhé és a harc a cél. Mint mondta, Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolata mostanában éli legnehezebb időszakát. Ugyanakkor a miniszter leszögezte: személyesen nagyra értékeli, hogy Klimkin Budapestre látogatott, hiszen dönthetett volna másként. Pavlo Klimkin pedig arról beszélt: elégedett a mai tárgyalással, mivel az tisztességes volt, és érveken, tényeken alapult, „nem pedig mitológián”. Úgy vélte, a párbeszédnek folytatódnia kell, hiszen Ukrajnának nagyon fontosak a magyar kapcsolatok.
Az ukrán oktatási törvény körül kialakult helyzetet Szijjártó Péter szerint „totálisan másként” ítéli meg a magyar és az ukrán kormány, és ami még fontosabb: a kárpátaljai magyar közösség is. A miniszter tudatta, hogy a határon túli közösség álláspontja határozza meg a magyar kormány politikáját, így „amíg ők kérik, harcolni fogunk, nem fogunk hátrálni”.
Az ukrán oktatási törvény ügye nemcsak hazánkban okozott botrányt, hanem nemzetközi szinten is, tiltakozott többek közt Románia és Bulgária is. Sőt: csütörtökön az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 80 százalékos többséggel elfogadott egy sürgősségi határozatot a témában, amely kiállt a kisebbségek anyanyelvi oktatása mellett.
