Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad

Ezrek emlékeztek vasárnap délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira.

A miniszter megemlítette, hogy az ellentétektől terhes XX. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. „Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. „Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtől Aradig” – jelentette ki Hende Csaba.

A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848–49-es események során egy új magyar nemzet született, „olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik”. Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a „sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni”.

Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás román zászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését.

Az aradi megemlékezések sorában délután ökumenikus gyászszertartás és koszorúzás szerepel a vesztőhelyen felállított obeliszknél.

Eljött az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kimondják: nem a román hatalomnak akarnak megfelelni és behódolni, hanem a saját érdeküket szem előtt tartva, autonómiát akarnak – jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A politikus a Hargita megyei Szentegyházán mondott beszédet. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen „nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél”.

Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget. „Nem kell őket logisztikailag mozgatni, nem kell szónoki emelvény, ahová csak a kiváltságosak ülnek, ahonnan csak előzetes egyeztetések során kialakított, avagy kialkudott forgatókönyv szerint szólalnak meg a hatalmasságok, de legfőképpen nem kapkodja a fejét ijedten a lojalista párt politikai felelőse, attól tartva, hogyan számol el Bukarestben mindezzel” – mondta Biró Zsolt, aki szerint „Erdélyben is ezt a forgatókönyvet kell alkalmazni”.

Ellenállni az elnyomásnak

Szembenézni a kihívásokkal és méltóságunkat megőrizve, ellenállni az elnyomásnak, ez az aradi tizenhármak mártírhalálának üzenete a felvidéki magyarság számára – hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke vasárnap Hetényben (Chotín). Az MKP politikusa a község emlékparkjában felállított kopjafánál mondott beszédében azt hangoztatta: az aradi vértanúk emelt fővel, emberi méltóságukból nem veszítve viselték el a rájuk kiszabott ítéletet. Egyikük sem hátrált meg és nem fordult szembe korábbi tetteinek üzenetével, ami emberi nagyságuk bizonysága – jegyezte meg.

„Az aradi vértanúk tettei azt az üzenetet hordozzák, hogy a felvidéki magyarságnak is méltósággal kell viselnie a sorsát, szembe kell néznie a kihívásokkal és megfelelő lelki erővel ellent kell állnia az elnyomásnak” – hangsúlyozta Berényi József. Rámutatott: az aradi vértanúk életükkel és mártírhalálukkal is egy olyan erkölcsi erőt adtak a nemzetnek, amely annak ellenére, hogy a forradalmat leverték, megtartó erővé vált a következő generációk számára.

Áder János köztársasági elnök Nagyigmándon emlékezett, Orbán Viktor miniszterelnök Hódmezővásárhelyen koszorúzott.