A szabadságharc a nemzet lelkében zajlott

A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében zajlott – emelte ki Áder János.

„A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte” – mondta a köztársasági elnök. Hozzátette, hogy a szabadságharc az önrendelkezés felelősségét, a polgári fejlődés lehetőségét üzente. „Hogy nincs többé erő, nincs többé hatalom, sem Világosnál, sem Aradnál, mely megállítaná az önmaga útját járni kívánó magyar nemzetet” – mondta. A köztársasági elnök emlékeztetett Deák Ferencre, aki miközben a kiegyezésen dolgozott, a vértanúk emlékére tizenhárom tölgyfát ültetett, többségük ma is él.

Az államfő beszéde után az ünneplőkkel közösen a Vértanúk terén megkoszorúzta Manszbarth Antal és Szikszay János emlékoszlopát, majd a temetőben is koszorút helyezett el sírjaiknál. A huszonhét esztendős Manszbarth Antal római katolikus plébános és a negyvenhat éves Szikszay János református lelkész Csákberényben végezték szolgálatukat. Miután a császári alakulatok a móri járást elfoglalták, a népfelkelésről prédikáltak és az egyházközségekben emelték fel szavukat a császári kormány ellen.

Letartóztatásuk után Nagyigmándra, Haynau főhadiszállására kísérték őket, ahol a főparancsnok jóváhagyta halálos ítéletüket és 1849. július 12-én mindkettejüket kivégezték, testüket fél napig közszemlére tették, majd Nagyigmándon temették el őket. A településen tiszteletükre 1908-ban emeltek emlékoszlopot a református templom mellett, és minden évben július 12-én emlékeznek rájuk.

Orbán Viktor délelőtt a hódmezővásárhelyi Kossuth téren megkoszorúzta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművét. A szobornál ezt követően Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Almási István hódmezővásárhelyi polgármester és Kószó Péter alpolgármester helyezték el az emlékezés virágait.

Néma főhajtással és koszorúzással tisztelegtek a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál mások mellett az Országgyűlés, a kormány, az államfő képviselői. A síremléknél koszorút helyezett el a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter, Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, az Országgyűlés nevében pedig Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

Az Alkotmánybíróság nevében Bitskey Botond főtitkár, a Kúria nevében Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője, a legfőbb ügyész, illetve a Legfőbb Ügyészség képviseletében pedig Eperjes Krisztián főtitkár hajtott fejet. A honvéd vezérkar nevében Benkő Tibor vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium honvéd vezérkar főnöke tisztelgett a vértanúk emléke előtt.

Koszorút helyezett el Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, valamint Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A fővárosi önkormányzat nevében Szentes Tamás főpolgármester-helyettes, míg Józsefváros nevében Kocsis Máté polgármester helyezte el a megemlékezés koszorúit a mauzóleumnál.

Az aradi vértanúk tiszteletére már szombaton országszerte tartottak megemlékezéseket. A központi rendezvényeket szombat este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, ugyancsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti Campusán.