Blöff volt az osztrák szigor: tovább gyűlnek a családegyesítési kérelmek

Hiába hirdetett szigort az osztrák kormány, a családegyesítési eljárások valójában nem álltak le, csak elhalasztották őket. A felgyülemlett ügyek és a kiadott engedélyek alapján az Exxpress szerint a rendszerben már most egy súlyos migrációs nyomás körvonalazódik.

Migránsok Forrás: AFP

Egy zöldpárti parlamenti képviselő, Agnes-Sirkka Prammer írásbeli kérdésére adott válaszából Gerhard Karner osztrák belügyminiszter elismerte: a családegyesítési eljárások valójában nem álltak le, csupán 2026 júliusáig elhalasztották őket.

A hivatalos adatok is ezt támasztják alá. 2025-ben összesen 1996 beutazási kérelmet nyújtottak be Ausztriában, amelyek közül 963 már a júliusi tilalom bevezetése után érkezett. Az év végére 1758 aktív ügy torlódott fel a rendszerben. A kérelmezők többsége a Közel-Keletről és Afrikából érkezne, közülük a legtöbben szíriaiak (806 fő), őket afgánok (432 fő) és szomáliaiak (310 fő) követik.

Az adatok alapján a hatóságok a felfüggesztés ellenére is nagy számban hoztak kedvező döntéseket: 2025-ben 1132 elsőfokú engedélyt adtak ki, ebből 349-et már a tilalom bevezetése után. Emellett 1056 olyan migráns nyújtott be menedékkérelmet, aki a családegyesítési szabályok kiskapuit kihasználva jutott be az országba.

Az osztrák belügyminisztérium számai arra utalnak, hogy a problémát nem megszüntették, csupán elhalasztották. A közel kétezer felhalmozott ügy egyfajta időzített demográfiai nyomást jelenthet, amely a moratórium lejártával jelentkezik majd. Mivel egy eljárás átlagosan 12–15 hónapig tart, a rendszer terhelése nem egyszerre, hanem elhúzódva, hónapokon át növekedhet.

Borítókép: Migránsok (Fotó: AFP)