A közel-keleti háború óriási káoszt okoz a globális energiapiacon. A Hormuzi-szoros lezárása lényegében megbénítja a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát, a kialakuló válsággal szemben pedig – a brüsszeli döntések következményeként – Európa védtelen. Az energiahiány nem csupán a közlekedést és a fűtést érinti, hanem az egész ipari ellátási láncot, a mezőgazdaságtól a műanyag- és vegyiparig. Friedrich Merz német kancellár szerint a mostani krízis terhe olyan súlyos lehet, mint a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború elején tapasztaltak. A magyar kormány a rezsicsökkentéssel és a védett üzemanyagárakkal próbálja megóvni a családokat az energiaválságtól, Brüsszel azonban ezek felszámolását sürgeti – a Tisza Párt pedig ugyanezt az irányt képviseli. Kapitány István például számtalan alkalommal fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy le kell választani Magyarországot az olcsó orosz gázról, és sokkal kevesebb beavatkozásra, különadóra van szükség, az árstopra, árrésstopra pedig nincs.

Mint arról lapunk is beszámolt korábban, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megkongatta a vészharangot az energiaellátás helyzetével kapcsolatban. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy világszerte figyelik az ellátási zavarok miatt bevezetett korlátozásokat. Az IEA minden eddiginél nagyobb mennyiségű stratégiai kőolajkészletet szabadított fel, hogy enyhítse a piaci feszültségeket és fékezze az áremelkedést, de ez csak átmeneti megoldás. A problémák ráadásul nem csak az olajpiacot érintik. Irán az Öböl-térségben található energetikai létesítményeket is támadja, ami a földgázellátásban is fennakadásokat okoz. Az IEA értékelése szerint több országban már a gázfelhasználást is korlátozni kell.
Már Brüsszelben is kongatják a vészharangokat
Brüsszelben is egyre nagyobb aggodalom övezi a közelgő energiaválságot: a Politico szerint már nemcsak az üzemanyagárak emelkedése, hanem a repülőgép-üzemanyag hiánya is komoly kockázatot jelent. A kerozin ára már most rekordmagas, és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy több nyugat-európai ország hónapokon belül kimerítheti tartalékait. Világszerte több ország is igyekszik enyhíteni a hatásokat: a korlátozások mellett fogyasztóvédelmi lépéseket vezetnek be, amelyeket az IEA folyamatosan nyomon követ.
Ausztria például korlátozta az üzemanyag-kiskereskedők árrését és mérsékelte a benzin és a dízel jövedéki adóját. Hasonló adócsökkentésről döntött Horvátország is.
Franciaország célzott, átmeneti támogatást biztosít a kulcságazatoknak, köztük a közlekedésnek, a halászatnak és a mezőgazdaságnak. Európán kívül is hasonló intézkedések jelentek meg. Japán árplafont vezetett be az üzemanyagokra, Vietnám pedig ideiglenesen csökkenti az üzemanyagimport vámját április végéig.
Magyarországon a kormány a védett ár bevezetésével próbálja mérsékelni az áremelkedés hatását a háztartásokra.

























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!