Vészterhes idők: a koronavírushoz hasonló korlátozásokra készül Brüsszel

Az Európai Unió saját döntéseinek csapdájába került: miután hátat fordított az orosz energiahordozóknak, most a közel-keleti válság is elzárja az alternatív útvonalakat. Az egyre súlyosbodó üzemanyaghiány nemcsak az energiapiacot, hanem a gazdaság teljes működését veszélyezteti. Brüsszel hibás gazdaságpolitikájának következményeit pedig rövid időn belül az európai emberek fizethetik meg.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Az iráni konfliktus súlyosbodása miatt az Európai Bizottság közvetlenül az uniós lakossághoz fordult, és jelentős energiafogyasztás-csökkentést sürget. Az ajánlások között szerepel az utazások visszafogása, a légi közlekedés mérséklése, valamint az otthoni munkavégzés erősítése. Ezek az iránymutatások sokak számára a pandémia kezdeti időszakát idézik fel.

A Közel-Kelet felől érkező energiapiaci zavarok már most éreztetik hatásukat. A konfliktus kitörése óta az iráni támadások következtében az olaj és a földgáz ára akár 70 százalékkal is emelkedett, különösen az energialétesítményeket és a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítási útvonalakat érintő incidensek miatt. Kiemelt jelentőségű, hogy a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-ellátásának mintegy ötöde ezen az útvonalon halad át. 

Európa már most érzékeli a hatásokat, és Brüsszel a helyzet további romlására figyelmeztet.

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol szerint a térségből érkező sokk már áprilisban teljes erővel érintheti Európát. Az olaj- és LNG-kínálat további szűkülése várható, különösen a dízel és a repülőgép-üzemanyag esetében. A háború kezdete óta több mint 12 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Birol szerint mindez magasabb inflációhoz, lassuló gazdasági növekedéshez, sőt akár példátlan zavarokhoz is vezethet.

A koronavírus-járványra emlékeztető idők jöhetnek

A brüsszeli elképzelések több ponton a járvány alatti intézkedéseket idézik. Arra kérik a tagállamokat, hogy csökkentsék az olajfelhasználást, különösen a dízel és a kerozin esetében. Ennek részeként az otthoni munkavégzés újbóli elterjesztését, az autóhasználat és a repülések visszafogását, a közösségi közlekedés és a telekocsizás előnyben részesítését, valamint alacsonyabb sebességhatárok alkalmazását javasolják.

Az energiaügyi biztos hangsúlyozta: minél nagyobb mértékű a megtakarítás, annál kedvezőbb a helyzet. Bár az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácskozása egyelőre nem vezetett konkrét döntésekhez, a háttérben már készül egy átfogó intézkedési terv. Ennek fő elemei között szerepelnek az állami támogatások, az energiapiaci beavatkozások, a megújuló energiaforrások bővítése, a nukleáris energia arányának növelése, valamint a bioüzemanyagok támogatása. Hivatalos döntések még nem születtek, de az irány egyértelmű: Európát tartós hiányokra és magasabb árakra készítik fel, ami a mindennapi szokások megváltozását is magával hozhatja.

Súlyos drágulás fenyeget

Brüsszelben egyre komolyabban számolnak azzal, hogy a jelenlegi válság az 1970-es évek olajársokkjánál is súlyosabb lehet. Ennek következményei jelentősek: emelkedő árak, növekvő terhek az ipar számára, dráguló közlekedés, valamint fokozódó nyomás az európai jólétre.

A dízel és a repülőgép-üzemanyag különösen érzékeny területnek számít, ahol a következő hetekben további zavarok várhatók. Ez pedig hatással lehet a szállításra, az utazásra és az ellátási láncokra.

A Ryanair már figyelmeztetett: Európa legnagyobb diszkont légitársasága szerint májustól fennakadások alakulhatnak ki a kerozinellátásban, ha a konfliktus nem enyhül, és a Hormuzi-szoros nem nyílik meg újra.

Michael O’Leary vezérigazgató szerint a vállalat üzemanyag-ellátásának akár negyede is veszélybe kerülhet májusban és júniusban. Járattörlések egyelőre nincsenek, de jelentős jegyáremelkedés már most reális lehetőségként merül fel.

A pénzügyi szektorban is riadót fújtak

A pénzügyi rendszerre is átterjedhetnek a hatások. A Bank of England arra figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus jelentős negatív kínálati sokkot jelent a világgazdaság számára. Az energiaárak emelkedése növeli az inflációt és a kamatszinteket, miközben a gazdasági növekedés lassul. Ez több területen is kockázatokat okozhat, beleértve az államkötvényeket, a jelzáloghiteleket és a technológiai részvényeket.

Elemzők láncreakciók kialakulását sem zárják ki a pénzügyi piacokon. Jelenleg nincs szó hivatalos korlátozásokról vagy lezárásokról, ugyanakkor

Brüsszel üzenete egyértelmű: takarékosságra, alkalmazkodásra és viselkedésbeli változtatásokra van szükség.

A kommunikáció hangvétele a korábbi válságidőszakokat idézi, ami politikailag érzékennyé teszi a helyzetet. A különbség az, hogy a válság hatásai már közvetlenül érzékelhetők: az IEA áprilisi sokkot vetít előre, a Ryanair májustól problémákat jelez, az ipar költségnövekedéssel szembesül, és a pénzügyi piacok is nyomás alá kerülnek. Egyre kevesebben tekintik átmenetinek az áremelkedést.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)