A Huffington-sztori

Médiacézárból életvezetési tanácsadó lesz Arianna Huffington. Porté.

A siker kulcsa egy jó, kiadós alvás! – magyarázza közönségének görögös akcentussal egy makulátlan kinézetű, kö­zépkorúnak tűnő nő. – Kiégett emberek nem képesek fejlesztésekre, briliáns ötletekre. For­ra­da­lomra van szükség, a siker újradefiniálására, hogy ne a kialvatlansággal, a rohanó életmóddal azonosítsuk. Az egészség az első, csak úgy lehet bármit elérni!

A Youtube-ra feltöltött videóban hallgatóságát biztató nő, Arianna Huffington eredetileg nem életvezetési tanácsadó volt, hanem a világ egyik legbefolyásosabb médiaszakembere. 2005-ben alapította a The Huffington Post hírportált, amelyet sikerei csúcsán havonta közel hetvenötmillióan látogattak.

A tizennyolc országos kiadásban látogatható web­ol­dalon (van brit, japán, német Huffington Post is) klasszikus tényfeltáró cikkek, riportok és interjúk mellett blogok is helyet kaptak, amelyek szerzői között ugyanúgy megtalálható iskolába járó, mindennapi gondokkal küzdő tinédzser, mint Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke.

Ariadné-Anna Sztaszinopúlu, vagyis későbbi ne­vén Arianna Huffington 1950-ben született Athén­ban. Tizenhat évesen költözött Angliába, ahol felvették a Cambridge-i Egyetemre. Sokan le akarták beszélni „esélytelen próbálkozásáról”, mondván, nem beszél elég jól angolul. A károgókat megcáfolva közgazdász-mesterdiplomát szerzett, sőt a Cambridge Union Societynek, az egyetem vitakörének első külföldi – és harmadik női – elnöke lett. 1971-től már társműsorvezetőként szerepelt különböző BBC-produkciókban. Ott ismerte meg a The Times neves publicistáját, az akkor 42 éves Bernard Levint. A 21 éves Huffingtont teljesen levette a lábáról a férfi, akiről később mint élete szerelméről, mentoráról és példaképéről beszélt. Levin egyengette a nő írói munkásságát, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy két évvel megismerkedésük után, 1973-ban kiadták Huffington The Female Woman (A nőies nő) című könyvét, amelyben nekimegy az amerikai feminista mozgalomnak. A könyv bestseller lett.

Harmincéves korára gyerekeket és családot szeretett volna, Bernard Levin azonban nem siettette a dolgot. Ezért 1980-ban elváltak útjaik, és Huffington New Yorkba költözött. Egy év múlva megírta Maria Callas – a nő a legenda mögött című könyvét, amelynek sikere hamar az amerikai felső tízezer köreibe repítette. 1985-ben egy kerti partin ismerte meg az olajmágnás Michael Huffingtont, a Bush család barátját. Egy évvel később összeházasodtak. A férfi 1992-ben Kalifornia állam képviseletében, a republikánus párt színeiben bekerült az amerikai kongresszusba. Szintén konzervatív nézeteket valló felesége mindvégig mellette állt kampányában. Életük hatalmas fordulatot vett 1998-ban, amikor férje, akivel már két lányt neveltek, bejelentette, hogy biszexuális. Bár elváltak, kapcsolatuk baráti maradt. Arianna Huf­fing­ton újragondolta nézeteit, és a liberális eszmék híve lett.

Kétezerháromban függetlenként indult a kaliforniai kormányzói székért Arnold Schwarzenegger ellen. Esélytelensége miatt 2003 szeptemberében kiszállt a versenyből, és a demokrata párti Gray Davist támogatta. Befolyásos barátainak köszönhetően elegendő tőkét sikerült felhalmoznia, hogy társalapítóként 2005-ben létrehozza a The Huffington Postot.

A hírportál villámgyorsan sikeres lett. Szakértők szerint ez a közösségi média maximális kihasználásának és a keresőoptimalizálásnak tulajdonítható, vagyis hogy képesek voltak nagyon sok emberhez eljuttatni a tartalmat. Az oldalon ugyanis kevés az exkluzív információ. Az egyik társalapító, Jonah Peretti szerint rendszerük folyamatosan figyeli, melyik az tíz–száz cikk, amely széles körben (más szóval virálisan) terjed. Megvizsgálják sikere okát, és ennek alapján fejlesztik az oldalt. A The Huffington Post a folyamatos technikai újításokon kívül nagy figyelmet fordít blog­ge­reire, akik száma már meghaladja a százezret. Az amatőr írók rengeteg látogatót generáltak az oldalnak, ezért nagy botrányt kavart, amikor kiderült, hogy a Huf­fington-cég egyetlen fillért sem fizet nekik. 2011-ben néhány blogger fel is jelentette a céget, de nem jártak sikerrel.

Az évek során a tőkeinjekcióra szoruló kiadványt előbb 315 millió dollárért eladták Tim Armstrongnak, az amerikai internetszolgáltató, az AOL ügyvezető igazgatójának, az árból Huffington 21 milliót kapott. Szép summa, különösen, hogy a Vanity Fair magazin szerint az asszony egyetlen centet sem tett a saját pénzéből az internetes oldalba. Az AOL-t később 4,4 milliárd dollárért bekebelezte az amerikai mobilszolgáltató, a Verizon, amely nemrég a Yahoot is hozzáadta portfóliójához.

Kritikusai szerint Huffington kitűnő kapcsolatépítő, de pocsék vállalkozó, aki nem tudott megbirkózni ekkora üzlettel. Állítólag ez vezetett ahhoz, hogy idén nyáron lemondott főszerkesztői és elnöki pozíciójáról, és otthagyta a nevével fémjelzett weboldalt. A hivatalos nyilatkozat szerint az asszony azért lépett ki, hogy minden idejét új cégének, az egészséges, stresszmentes életet hirdető Thrive Globalnek szentelhesse.

Egy azonban biztos: ha nincs Arianna Huffington, nincs Huffington Post sem, amely 2012-ben az első olyan amerikai digitális kereskedelmi vállalkozás volt, amelynek riporterét, David Woodot Pulitzer-díjjal jutalmazták. Arianna Huffington pedig évek óta a Forbes legbefolyásosabb női médiaszereplőinek listáján szerepel.