Álmodozásnak tűnik a költségvetés egyik legfontosabb célszáma

Ez a Tisza válasza a földbe állt gazdasági teljesítményre: az előző kormány programjainak átcímkézése és a külföldre folyó uniós pénzek.

Kapitány István, a gazdaságért felelős miniszter már ismert vállalati programokat hirdetett ki sajátként Fotó: Hatlaczki Balázs

A remény az uniós pénzekben lenne? Aligha működhet

A kormányzati kommunikáció rendre visszatérő eleme az uniós pénzek hazahozatala, és az, hogy az összegre támaszkodva felpöröghet a magyar gazdaság teljesítménye. Csakhogy éppen a jobboldali gazdaságpolitikát nem éppen pártoló GKI Gazdaságkutató Zrt. mondta ki a napokban: az uniós támogatások 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal gyorsíthatják a GDP növekedését. Ez az intézet szerint is szerény eredmény a rendelkezésre álló források nagyságához viszonyítva. A GKI annak apropóján adta ki elemzését, hogy kedden elfogadta az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válik hozzáférhetővé Magyarország számára. A gazdaságkutató szerint

a Magyarország számára hozzáférhetővé vált 5900 milliárd forintnyi támogatás jelentős összeg, de csak egy része jelenhet meg új beruházásként a gazdaságban.

A forrásokból ugyanis 969 milliárd forint már megvalósult, lezárult projektek utólagos megtérítését szolgálja, így ezek a kifizetések nem generálnak új reálgazdasági keresletet. A növekedési hatást az is mérsékli, hogy számos uniós beruházás importigénye magas: a támogatások egy részéből külföldi termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak – gondoljunk csak a nagy hévvel propagált szélerőművi beruházásokra –, így az összegek egy része elkerüli a magyar gazdaságot.

Átcímkézett programok és dráguló hitelezés a vállalati oldalon

A költségvetési elvonások és a szerény uniós növekedési hatás mellett a vállalati hitelezés sem ígér valódi áttörést. Bár Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) október közepén nagy keretek között hirdette meg a 270 milliárd forintos keretösszegű, kamatmentes Ganz Ábrahám Európai Uniós Vállalati Hitelprogramokat (Ganz nullás hitelek), a konstrukció nem új forrásokat nyit meg. A szakmai értékelések rámutattak, hogy

valójában nem pénzügyi bővítésről, hanem egyszerű márkaegyesítésről és átcímkézésről van szó. 

A kormány a már korábban megnyitott GINOP Plusz konstrukciók (a KKV Technológia Plusz és a Nemzeti Bajnokok program) még le nem kötött maradványforrásait csomagolta új név alá. A jövő év első negyedévére ígért, friss uniós forrásokra épülő MFB-programokat pedig a tervek szerint már kamattámogatás nélkül, kereskedelmi banki refinanszírozással indítják el.

Mindez különösen annak fényében szűkíti a cégek mozgásterét, hogy a kabinet július közepétől megszüntette a Széchenyi Kártya Program likviditási és folyószámlahiteleinek fix 3 százalékos kamatát, és változó, 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozásra állította át azokat, augusztusban pedig 12 800 milliárdról 11 200 milliárd forintra vágta vissza az állami viszontgaranciák felső határát. Ahogy arra közgazdászok felhívták a figyelmet, a drágábbá váló napi működési finanszírozás és a kereslet hiánya mellett a vállalkozásoknak éppen a fejlesztésekhez szükséges piac hiányzik – így a meglévő hitelek átnevezése és a hitelgaranciák szűkítése aligha lesz elég a 2,4 százalékos GDP-növekedési cél eléréséhez.