Moszul felett az ég – Magazin-ajánló

Frontjelentés Irakból. Szakonyi Károly-interjú. Földfoglalás és „akasztás” Pélpusztán. Szombaton Magazin.

„Különösen szíven ütötte, amikor saját állatait látta viszont az egyik állami hirdetésben: a gazdalét szépségeit volt hivatott propagálni a képsor. Ezen a groteszk fordulaton a gazda egyébként ma már csak teli szájjal nevet. Pedig korábban még meg is fenyegették, kapujára felfestették: »Ha pofáztok, megdögletek«. Az elkövető ismeretlen maradt. Valószínűleg nem fognak a nyomára találni azoknak az alakoknak sem, akik meglátogatták egy éjszaka Paksi István verandáját, és ha már arra jártak, össze is törtek mindent, majd megcsikorgatták az ablakot úgy, hogy a kezüket végighúzták rajta. Paksi elmondása szerint a rendőrök nem is rögzítették a nyomokat. Ezért kellenek hát a sarokba támasztott husángok és a machete.”

Ez csak egy idézet a sok izgalmas cikkünkből. Megújult a Magyar Nemzet Magazin. Keresse minden hétvégén az újságárusoknál!

Újabb és újabb területeket foglalnak vissza a kurdok és a központi erők az Iszlám Államtól. Irakban Moszul, Szíriában Er-Rakka teljes felszabadítására készülnek, miközben tartja magát az a vád, hogy az amerikaiak olykor a szélsőséges dzsihadistákat segítik. Útra keltünk, a sokat szenvedett Moszul határáig jutottunk.

Bár az első, Életem, Zsóka! című drámáját be akarták tiltani, az Adáshiba nemzetközi siker lett. Műveinek mondanivalója ma éppolyan időszerű, mint évtizedekkel ezelőtt, az utcán most is megismerik az emberek, színdarabjait újra és újra műsorra tűzik a színházak. A Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg nyolcvanötödik születésnapja alkalmából két újabb kötettel jelentkezett.

A bábonymegyeri gazdák és földjeik történeteiben benne van minden, ami a rendszerváltás óta történt a magyar a mezőgazdasággal. Pontosabban: benne van minden rossz. A somogyi gazdák mindent megpróbálnak, hogy visszaszerezzék jogos jussukat. Most bíróságon bizonyítanák igazukat.

Közel három éven keresztül, gyakran hanyatt fekve adta tovább a szenet a Doneckhez közeli bányában a most 91. évében járó Scherer Ferencné. A sváb asszonyt 1945-ben vitték kényszermunkára a Szovjetunióba. Hajóson ma is élnek olyanok, akiket német nemzetiségük miatt hurcoltak el az oroszok. November 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.

A múlt századból az emberek nagy többsége egyetlen női tudóst ismer, Marie Curie-t. A tudományos pályára lépő és ott sikereket elérő nők aránya szégyenletesen alacsony volt. És bár az egyetemre beiratkozó lányok ma már többen vannak, mint a fiúk, a kutatói vezető pozíciókig még ma is alig jut el néhány nő. Pedig immár lenne kikből válogatni, bizonyítják ezt a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjára pályázók és a nyertesek.

Témák a Magazinból

Moszul felett az ég
„Életünkben hazánk a legdrágább dolog” – Pesmerga harcosokkal feszegettük a határokat Észak-Irakban (17., 20–21. oldal)

Gumivilág
Szakonyi Károly a szenzációhajhász színházakról, a jelen adáshibáiról és a múlhatatlan íróbarátságokról (19. oldal)

„Ha pofáztok, megdögletek”
Földháború és műakasztás a Somogy megyei Pélpusztán (20–21. oldal)

Regina néni a donecki paradicsomban
Német nemzetiségük miatt a Szovjetunióba hurcolt emberek arra értek haza, hogy mindenüket elvették (22–23. oldal)

Lyukas cső
Nők a tudományban – Kutatói vezető pozícióig túlnyomórészt még ma is a férfiak jutnak (22–23. oldal)

Horthy napszámban
Kárpátalját hagyja el legnagyobb ütemben a magyar lakosság, sokan a határon innen keresik boldogulásukat (24. oldal)

A dél-koreai verkli
Százezrek tüntetnek a távol-keleti országban – A történelem ismétli önmagát? (25. oldal)

A buta állampolgár
„Van miből építkeznünk, ha szorongani szeretnénk” – drMáriás a fegyverek nélkül fenntartott hadiállapotról és az öncenzúráról (26–27. oldal)

Malenkov Leányfalun
Hogyan bukott el Kádár terve az ötvenhatos forradalomra alapozott kiegyezésről? (28. oldal)

Amiért élni és harcolni is érdemes, az a szabadság
Albert Camus ismeretlen levele (32. oldal)