Hőség: még mindig van hová fokozni

Még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben.

Mint felidézték: a tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-étől 8-áig, majd az előrejelzések alapján a július 17-étől kiadott újabb hőségriadót előbb péntek, majd vasárnap éjfélig hosszabbította meg az ország egész területére vonatkozóan.

Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella tanulmánya szerint a másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25, illetve a 27 Celsius-fokot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább három egymást követő napi fennállása. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő ilyen forró periódusok.

A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen évtizedünkben két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor tizenegy egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.

Mint kiemelték: különösen a városlakók számára lehetnek megterhelőek a hőségperiódusok. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége. A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság mind-mind olyan tényező, amely hozzájárul a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, a fűtés és a különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5-10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet – hívták fel a figyelmet.

A meteorológusok kiemelték azt is, hogy a nappali magas hőmérsékletek mellett igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet. A legtöbb trópusi éjszaka 1992 nyarán volt. A legutóbbi igen meleg nyarakon, 2012-ben és 2013-ban csaknem négy hetet tett ki a trópusi éjszakák száma. A tavalyi, nem kifejezetten a hőhullámokról nevezetes, ugyanakkor a szokásosnál melegebb és egyben rendkívül csapadékos nyáron tizenhét ilyen éjszaka volt. Az idei nyáron – az eddigi mérések szerint – tizenkét trópusi éjszakát rögzítettek a meteorológusok.

A tanulmány szerint a „nagy stresszt jelentő” harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben kisebb, országos átlagban évi kettő-kilenc napos növekedést mutat, míg a század végére várhatóan átlagosan tizenkét-huszonhat nappal emelkedik a számuk. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, s előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények – tették hozzá.

Az OMSZ-ban alkalmazott két finom felbontású regionális éghajlati modell – Aladin-Climate és Remo – segítségével leírható a hőséggel összefüggő indexek jövőbeli alakulása, írták a meteorológusok. A harmadfokú hőségriadós események és a trópusi éjszakák számának növekedése 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható. A hőségriadókat kísérő, de a nedvességtől és széltől is függő meleg éjszakák száma szintén növekedni látszik a jövőben. A modelleredmények szerint ebben a harmadfokú hőségriadóknál nagyobb változásra, a következő évtizedekben országos átlagban kilenc-tizenhat napos, a távoli jövőre harmincöt-harminchét napos növekedésre számíthatunk.

Vasárnaptól kicsit enyhülhet az idő, 5-7 fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Mai időjárási előrejelzésünket itt olvashatja.

A fiatalokat is megviseli a hosszan tartó hőség – mondta az M1 csatorna reggeli műsorában az Országos Közegészségügyi Központ főorvosa, és a folyamatos folyadékbevitel mellett könnyen emészthető, mediterrán ételek fogyasztását javasolta. Arról, hogy még mire kell figyelni a hőségben, itt olvashat.