A tanulmány szerint a „nagy stresszt jelentő” harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben kisebb, országos átlagban évi kettő-kilenc napos növekedést mutat, míg a század végére várhatóan átlagosan tizenkét-huszonhat nappal emelkedik a számuk. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, s előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények – tették hozzá.
Az OMSZ-ban alkalmazott két finom felbontású regionális éghajlati modell – Aladin-Climate és Remo – segítségével leírható a hőséggel összefüggő indexek jövőbeli alakulása, írták a meteorológusok. A harmadfokú hőségriadós események és a trópusi éjszakák számának növekedése 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható. A hőségriadókat kísérő, de a nedvességtől és széltől is függő meleg éjszakák száma szintén növekedni látszik a jövőben. A modelleredmények szerint ebben a harmadfokú hőségriadóknál nagyobb változásra, a következő évtizedekben országos átlagban kilenc-tizenhat napos, a távoli jövőre harmincöt-harminchét napos növekedésre számíthatunk.
Vasárnaptól kicsit enyhülhet az idő, 5-7 fokkal csökkenhet a hőmérséklet. Mai időjárási előrejelzésünket itt olvashatja.
A fiatalokat is megviseli a hosszan tartó hőség – mondta az M1 csatorna reggeli műsorában az Országos Közegészségügyi Központ főorvosa, és a folyamatos folyadékbevitel mellett könnyen emészthető, mediterrán ételek fogyasztását javasolta. Arról, hogy még mire kell figyelni a hőségben, itt olvashat.
