Keveseknek jut az otthon melegéből

A felújításra váró kétmillió családi házból mindössze 3500-nak jutott pénz. A keret órák alatt kimerült.

Illés József
2016. 08. 22. 8:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs mérhető gazdasági jelentősége, csupán politikai propagandaértéke lehet annak a programnak, amelyet a kormányzat a családi házak felújításának támogatására hirdetett meg. A pályázatot ugyanis rendkívül alacsony, mindössze ötmilliárd forintos keretösszeggel írták ki idén. Így a túljelentkezés miatt már az indulás napján fel kellett függeszteni úgy, hogy a fejlesztési tárca csak mintegy 3500 támogatási kérelmet fogadott be – nyilatkozta lapunknak az Energiaklub társelnöke. Bart István elmondta: a kormányzatnak tudnia kellett, hogy az ötmilliárdos támogatási keret semmire sem elég. Miután idehaza hozzávetőleg 2,5 millió családi ház van, amelyből közel kétmillió korszerűsítésre szorul – jegyezte meg a szakértő.

Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója szintén úgy véli, szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra, ám a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb keretösszeggel kellene meghirdetni őket. Az Otthon melege program családi házak korszerűsítésére szánt alprogramjának keretösszegével szemben a hazai korszerűsítésre szoruló épületek beruházási igényét csak 2020-ig mintegy 1600 milliárd forintra becsülik. Emellett a támogatási programokat egységesíteni kellene, mert a most futó pályázatok inkább gyengítik egymást, mint erősítik. Ugyanakkor arra is módot kellene találni, hogy az otthonfelújítási projektek ne utó-, hanem előfinanszírozásúak legyenek, mert a támogatásra szorulók többsége nem képes előre kifizetni a lakás-korszerűsítések akár több millió forintot is kitevő teljes árát annak reményében, hogy később majd kap némi állami segítséget – hangsúlyozta a programigazgató. Hozzátette: az őszre beígért kedvezményes lakásfelújítási hitelt is vissza nem térítendő pénzügyi segítséggel kellene kombinálni, mert ha ez nem történik meg, sokan visszariadnak majd a nagy valószínűséggel jelzálogalapú kölcsön igénybevételétől.

Szakmai számítások alapján kiderül, hogy évente hozzávetőleg százezer lakás felújítására volna szükség ahhoz, hogy a hazai 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. Megfelelő kormányzati támogatás híján azonban évről évre csak 15-20 ezer lakás tatarozása lehetséges. Ez a szakértők szerint a zömében amúgy is rossz műszaki állapotban lévő épületek további leromlását vetíti előre. Bizonyos számítások azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányzati támogatási intenzitás mellett megközelítőleg ezer év alatt lehetne megújítani a hazai lakásállományt.

Bart István úgy látja: a kormányzat tagjai rendre egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokkal állnak elő. Emlékezetes, a lakások energetikai felújításához a különböző uniós operációs programokban tavaly még óriási összegű forrás állt volna rendelkezésre. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. Vélhetően ezekre a forrásokra alapozva jelentette be tavaly augusztus elején Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, hogy 2020-ig akár hárommillió ház is megújulhat. A tisztviselő akkor közölte, a felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd.

Ezután szakmai berkekben nem kis megdöbbenést okozva tavaly október elején Lázár János kancelláriaminiszter egy gazdasági fórumon bejelentette: „Nem lesz uniós pénzből lakossági energetikai korszerűsítési program, csak állami intézményi program lesz, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energetikai korszerűsítésre.” A bejelentés által kiváltott óriási felháborodást csillapítandó, a politikus később azt állította, az Európai Unió nem engedélyezi, hogy a lakosság vissza nem térítendő támogatáshoz jusson. A helyzet tisztázása végett Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője levélben fordult az Európai Bizottsághoz. Walter Deffaa regionális fejlesztésért felelős főigazgató pedig válaszában egyértelművé tette: a testület által elfogadott Környezet és energia operatív program a lakossági és a közületi szektorban is tartalmaz vissza nem térítendő uniós támogatásokat, a hatályos uniós szabályozással teljes összhangban.

Hatalmas naphőerőmű-tornyot építenek az izraeli Negev-sivatagban – adta hírül az Ecolounge.hu. A portál közlése szerint a 240 méter magas Asalim-torony várhatóan jövőre készül el, teljesítménye nagyjából 110 ezer háztartás energiaigényének felel majd meg. Körülötte 300 hektáron tükrök helyezkednek el, melyek a napfényt az építmény teteje felé irányítják. Ott egy fűtőberendezés gőzt termel, amellyel áramot fejlesztenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.