Bart István úgy látja: a kormányzat tagjai rendre egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokkal állnak elő. Emlékezetes, a lakások energetikai felújításához a különböző uniós operációs programokban tavaly még óriási összegű forrás állt volna rendelkezésre. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. Vélhetően ezekre a forrásokra alapozva jelentette be tavaly augusztus elején Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, hogy 2020-ig akár hárommillió ház is megújulhat. A tisztviselő akkor közölte, a felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd.
Ezután szakmai berkekben nem kis megdöbbenést okozva tavaly október elején Lázár János kancelláriaminiszter egy gazdasági fórumon bejelentette: „Nem lesz uniós pénzből lakossági energetikai korszerűsítési program, csak állami intézményi program lesz, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energetikai korszerűsítésre.” A bejelentés által kiváltott óriási felháborodást csillapítandó, a politikus később azt állította, az Európai Unió nem engedélyezi, hogy a lakosság vissza nem térítendő támogatáshoz jusson. A helyzet tisztázása végett Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője levélben fordult az Európai Bizottsághoz. Walter Deffaa regionális fejlesztésért felelős főigazgató pedig válaszában egyértelművé tette: a testület által elfogadott Környezet és energia operatív program a lakossági és a közületi szektorban is tartalmaz vissza nem térítendő uniós támogatásokat, a hatályos uniós szabályozással teljes összhangban.
