Az a híre, hogy éket akar verni a falusiak közé, pedig a karakterem, Botond szándékai alapvetően jók. Kérdezhetné valaki, na de mitől lesz belőle vezető. Nyilván attól, hogy nulla tolerancia él benne az igazságtalan, megalázó helyzetek iránt; és éppen mindig ott van, ahol szembe kell szállni az ellenséggel. Félelme bátorsággá nemesül, és megsokszorozza erejét, hogy már az első csatában győz a köveskáli marcangolók fölött. A helybeliek berzenkedése ellenére a pesti értelmiségiek azonnal lelkesen vezetőnek kiáltják ki, ezáltal természetesen a felelősség terhét is ráruházzák.
Innentől viszont nincs visszaút. Elszabadul a pokol. A tömeg sérelmei sokrétűek és végeláthatatlanok. Zúdulnak előre, bár mindenért nem lehet azonnal bosszút állni, és ő nem is támogathatja minden szándékukat jó szívvel.
