Szuperhőssé változott a kanadai miniszterelnök

A politikai korrektség bajnoka, Justin Trudeau Obama és Putyin nyomdokaiba lépett.

Justin Trudeau volt már minden: tanár, snowboardoktató, tavaly óta Kanada miniszterelnöke, nők bálványa, ám szuperhős még nem. Egészen mostanáig, ugyanis a Marvel Comics betette őt a Civil War II (Polgárháború II.) című képregénybe – közölte honlapján az amerikai NPR.

A képregény borítóján Trudeau bokszfelszerelésben ül egy ring sarkában, miközben a köteleken könyököl. Trikóján a kanadai zászlóról is ismert juharlevél található. Ám az eredeti terv nem ez volt: a torontói Ramon Perez – a képregény rajzolója – eredetileg félmeztelenül ábrázolta volna a miniszterelnököt, de a Marvel ezt túl rizikósnak tartotta, így került trikó Trudeau-ra. Pedig a döntést követően a kormányfőről előkerültek félmeztelen tengerparti fotók.

A mostani számhoz egyébként kétféle borító készül, de csak az egyiken szerepel majd a 44 éves Trudeau. Körülötte a kanadai Alpha Flight nevű szuperhőscsapat tagjai láthatók, azok, akik a sztori szerint a jövőben minden bűncselekményről értesülnek majd. A történetet jegyző, szintén torontói Chip Zdarsky szerint Trudeau a való életben is kicsit olyan, mint egy szuperhős, elődjéből, az üzletember-jellegű Stephen Harperből biztos nem lett volna címlaphős.

A Marvel Comics nem először döntött úgy, hogy egy politikust belerajzol egyik képregényébe. Legutóbb 2009-ben tettek így, amikor Pókember találkozott a már megválasztott, de még be nem iktatott amerikai elnökkel, Barack Obamával – aki egyébként nagy Pókember-rajongó. 1979-ben pedig Trudeau édesapja, az akkori miniszterelnök, Pierre Elliott Trudeau került be egy képregénybe.

Persze más kiadók is jártak már el így: 2009-ben mást is megihletett Barack Obama, aki a President Evil című képregény címadó hőse volt. Sőt, ugyanebben az évben Barack, the Barbarian címmel képregénysorozat is indult a Pókember mellett a Conan, a barbárt is szerető amerikai elnökről. Ebből eddig öt rész készült el. Apropó, Conan: a leghíresebb kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger politikusi karrierjét követően a The Governator című képregény- és rajzfilmsorozattal tért vissza a showbizniszbe.

Máshol is éltek már ezzel a politikusnépszerűsítési eszközzel: a folyton herkulesi jellegű, hősies fotókon pózoló Vlagyimir Putyinról is készült már képregény – természetesen Szuperputyin címmel. Az épp miniszterelnökként dolgozó politikus az egyik epizódban a barnamedvévé változott akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev oldalán harcolt. A párost amerikai diplomatajelentésekben és a sajtóban is nevezték már orosz Batman és Robinnak, ám a szerzők nem a Kreml megrendelésére készítették a képregényeket – legalábbis saját bevallásuk szerint, amint azt 2011-ben írta az Index.

Vannak olyan politikusok is a nagyvilágban, akik ugyan képregényhőssé még nem váltak, de valamilyen már létező karakterhez kötötték őket. A 24.hu 2014-ben például Orbán Viktor miniszterelnökből Amerika Kapitányt, Lázár Jánosból Vasembert, Gyurcsány Ferencből Lokit, Selmeczi Gabriellából pedig Fekete Özvegyet „csinált”. Persze a legjobb karakter kétségkívül Thorgyán lett.

###HIRDETES2###

Ugyanilyen listát csinált dél-afrikai politikusokból a The South African című lap, amerikaiakból pedig az Ebaum’s World. Náluk például Al Gore lett a Bolygó Kapitánya, Bernie Sanders Amerika Kapitány gúnyájába bújhatott, Donald Trump pedig addig hergelte magát, hogy Hulkká változott.

Libertárius Batman, republikánus Flash

Gyakran előkerülő téma az is a tengerentúlon, hogy az adott szuperhősök milyen politikai beállítottságúak. Sok különböző ilyen lista készül, a Movie Pilot cikkében Supermant és Flash-t republikánusnak, Batmant és Vasembert libertáriusnak, Wonder Womant, Pókembert és a Zöld Íjászt pedig demokratának nevezik.

A politikai propagandára kiválóan alkalmas – erről is szól Marc DiPaolo 2011-es könyve, a Háború, politika és szuperhősök: Etika és propaganda képregényekben és filmekben – képregények világában politizáló szuperhősök is akadnak.

A DC Comics univerzumában Zöld Íjász (vagy Zöld Nyíl, bár az egy miskolci villamosprojekt is volt) például Star City polgármestere lett. Az X-men sem maradhat ki a szórásból: ők 1981-ben megakadályozták Robert Kelly amerikai szenátor meggyilkolását. Hogy miért? Mert a jövőből érkező figyelmeztetés szerint a szenátor halála egy disztópikus, robotok uralta világhoz vezetne a 2013-as esztendőre.

Batman gothami tevékenysége is színtiszta politika, az Amerika Kapitány: Polgárháború pedig a Marvel egyik leginkább politizáló kiadványa – erről bővebben a Roboraptor írt magyarul. Amerika Kapitány persze a jellege miatt többször is keveredik politikai slamasztikába: egy 1974-es képregényben például öngyilkos lesz az elnök, az egészet pedig a Watergate-üggyel és egy dublőrrel mismásolja el a kormány – persze nem mondják ki, de a republikánus Nixont ekézték a hagyományosan demokratának tartott füzetkében.

Magyar Szuperhős Mesék címmel indult az amerikaiakhoz hasonló vállalkozás két éve itthon, ám Harcsa Huszár, Hungária Kapitánya és Tachkov professzor kalandjai nélkülözik a politikát. „Fontosnak tartjuk a magyar helyszínek, történelmi utalások és hungarikum elemek beépítését a történetekbe. Ettől lesz más, mint a nyugati szuperhős kalandok, ettől lesz a mienk. Arra viszont külön figyelmet fordítunk, hogy távol maradjunk az aktuálpolitikától, ha nem tennénk, az aláásná az értéket, amit teremteni szeretnénk” – írták ezzel kapcsolatosan a készítők a képregénysorozat honlapján.