Mozgósításokkal, muníció-szállítással, a déli országrészben állomásozó 2. hadsereg megerősítésével készül a török hadsereg az egyre közelebbinek tűnő iraki háborúra.
Se a kormány, se a parlament nem döntötte még el, hogy Törökország részt vesz-e egy esetleges, Szaddám Huszein rezsimjének lefegyverzését célzó katonai akcióban. ’’A háború a kapuinknál van’’ – írta csütörtöki számában a Zamam című, iszlámbarát napilap, míg a lapok többsége kiemelt helyen foglalkozik az ország délkeleti részén állomásozó katonai egységek megerősítésével. Ezek a hadtestek 70 százalékos készültségben vannak, ami a háborús készültség határértéke – tudósít az AFP.
Törökország, a NATO egyetlen muzulmán tagállama, 330 kilométeres határszakaszon szomszédos Irakkal. Az arab állam északi részét az 1991-es Öböl-háború óta Bagdaddal szemben álló kurd csapatok tartják ellenőrzésük alatt. Az észak- és dél-iraki területeket egyébként egy ENSZ-határozat értelmében repüléstilalmi övezetté nyilvánították, e területeken iraki katonai gép nem szállhat fel. Törökország nem nézi jó szemmel a térségben öt szomszédos államban élő, ám önálló entitást sehol nem élvező kurdok szeparatista törekvéseit, csapatai több alkalommal is behatoltak Irakba, hogy ott csapásokat mérjenek a kurdok állásaira. Az utóbbi időszakban az is nyilvánossá vált, hogy Törökország csapatokat állomásoztat Irak északi részén.
A mostani, több ezer fős török csapatmozgások az iraki határ felé tehát nem különböznek a Törökország által évek óta folytatott gyakorlattól, ám ezúttal amerikai katonák is csatlakoztak a részben Irak északi részére is kiterjedő csapatmozgásokhoz – derült ki Richard Myers tábornok szavaiból.
A Zamam csütörtöki számában egy fotót közölt, amelyen török katonai teherautók láthatóak, amint Törökországot elhagyva Irakba tartanak. A fotó szerint kedden mintegy 110 katonai teherautó kelt át Irakba az egyik határátkelőnél.
A csütörtöki török sajtó szerint – számol be az AFP – amerikai hadmérnök szakértők rövidesen hozzáláthatnak a délkeleti országrészben fekvő repülőterek fölszereléséhez, egy rövidesen bekövetkező, Bagdad elleni csapásra készülve. A Radikal című lap szakértőkre hivatkozva Diyarbakir és Batman katonai reptereinek küszöbön álló felújításáról számol be: értesüléseik szerint jelentősen megnövelik e két reptér kapacitását a közeljövőben. A délkeleti térségben mintegy 150 amerikai szakértő járt az elmúlt időszakban.
Megfigyelők szerint Törökország a jövő héten jelenti be, részt kíván-e venni egy Irak elleni hadjáratban. Pénteken ül össze a katonai és civil vezetőket csoportosító nemzetbiztonsági tanács, az MGK, hogy megvizsgálja az amerikai felkérést, ezután kerül sor a döntés meghozatalára – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan, a kormányzó AKP párt nemrég ismét újra beiktatott vezetője a török NTV televíziónak.
A Hurriyet című lap szerint az MGK több lehetőséget számba vesz a több ezer amerikai katona észak-iraki bevetését lehetővé tevő, aktív részvételtől egy korlátozott török szerepig, mely az amerikaiaknak is csak az Incirlik légibázis használatát tenné lehetővé. Itt pillanatnyilag mintegy 50 amerikai és brit gép talál menedéket, melyek az észak-iraki repüléstilalmi övezetet ellenőrzik.
A kormány egyértelművé tette: szeretné, ha az ENSZ BT beleegyezését adná egy katonai akcióhoz, mielőtt Törökország döntene részvételéről. A török közvélemény határozottan ellenzi a háborút, s egyáltalán nem biztosak benne, hogy egy fegyveres konfliktus nem vezet-e Irak széteséséhez.
Jordánia az Irak elleni esetleges háború veszélye miatt három Patriot típusú rakétaelhárító üteget kap február első hetében az Egyesült Államoktól katonai védelme megerősítésére – számolt be az mtv.hu. Egy neve elhallgatását kérő jordániai diplomata elmondta, hogy az ütegeket a főváros, Ammán körül, illetve az attól 80 kilométerrel északra fekvő Irbid város közelében állítják fel. Kuvaitban a háborúra készülés jegyében magasabb szintre emelték a fegyveres erők riadókészültségét, ellenőrzőpontokat állítanak föl, és gyakoribbá teszik a katonai járőrözést – jelentette be Mohamed Haled al-Aszad asz-Szabah belügyminiszter azon a tájékoztatón, amelyre kuvaiti napilap-főszerkesztőket hívott meg.
